Megsemmisülő árbefagyasztás?

Egyelőre biztosan csak az tudható, hogy az alkotmánybírák e heti ülésükön folytatják a gyógyszerárak áprilisi, 85 százalékon történt befagyasztása miatt benyújtott indítványok tárgyalását. Ezekben a panaszt tevő cégek azt kifogásolták, hogy nem volt olyan kivételes helyzet, amely - az ártörvény paragrafusa alapján - indokolta volna a kormány lépését.

Mértékadó szakértők valószínűsítik, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az árbefagyasztást elrendelő kormányhatározatot, s a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek is erre a sorsra jutnak. Sőt, jövő januártól nem lépne hatályba a gyógyszerárak hatósági megállapításáról a közelmúltban módosított ártörvényi paragrafus sem.

Nem lesz kárpótlás

Az alkotmányossági vizsgálat egyébként az előző kormány idejében egyszer már elrendelt 180 napos gyógyszerár-befagyasztás elleni gyártói beadványokkal indult. Az akkori és a mostani kormányrendelet közötti különbség, hogy a korábbi esetben nem csökkentett szinten történt az árbefagyasztás.

Szakértők arra is felhívták a figyelmet: a cégek a számukra kedvező döntés ellenére sem számíthatnak az áprilistól eddig elszenvedett veszteségeik kárpótlására. Az alkotmánybírák vélhetően csupán a törvényes rend visszaállítására szólítják föl a kormányzatot. Egy ilyen döntés szakmai, politikai és pénzügyi hatásainak kezelésére már meg is kezdték a felkészülést - állítják.

Mivel a kormány az áprilisi gyógyszerárcsökkentéskor kikötötte, hogy a lakossági terhek nem nőhetnek, az alkotmánybírák árbefagyasztást megsemmisítő döntése kapcsán az idei tb-kasszát 50-70 milliárd forinttal kellene megemelni.

Április 1-jén egyébként nem csupán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott, körülbelül négyezerféle patikaszer ára csökkent. A 85 százalékon történt befagyasztást kiterjesztették a vény nélkül kapható további 6-7 ezer termékre is. Így ezek árát is vissza kellene állítani az áprilisi 1-je előtti szintre, ami azonban a lakosság kiadásait növelné.