Lesz-e receptdíj?

Lapértesülések szerint Molnár Lajos leendõ egészségügyi miniszter és Kiss Péter kancelláriaminiszter a napokban találkozott a gyógyszergyártókkal. A hír igaz, de a találkozón mindössze annyi történt, hogy a felek megegyeztek abban, hogy az év végéig hatályban lévõ megállapodást betartják - mondta a Napi Gazdaságnak Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Eszerint a gyártók év végéig 22,5 milliárd forintot fizetnek be a gyógyszerkasszába, továbbá nem nyúlnak a szubvencionált gyógyszerek termelõi árához.

A gyártók már korábban is jelezték, hajlandóak hosszú távú megállapodásról tárgyalni, amely biztonságossá és kiszámíthatóvá teszi számukra a magyar gyógyszerpiacot. Kérdés, hogy ebbõl mi valósul meg, mivel a leendõ miniszter nyilatkozatai alapján jelentõsen átalakulhat a medicinák támogatási rendszere. Mivel az SZDSZ egészségügyi programjának kidolgozásában a szlovák egészségügyi reform szakemberei is részt vettek, elképzelhetõ, hogy a szlovák gyógyszerpiac mintájára változhat a magyar is. Északi szomszédunknál bevezették a receptdíjat - ez jelenleg vényenként fél euró -, az OTC (nem vényköteles) készítményekre vonatkozóan pedig a szabad árképzést. Részben követhetõ példa lehet a német rendszer is, ahol dobozonkénti díjat fizetnek a betegek - 5 és 10 euró közötti összeget -, ugyanakkor az orvosokra gyógyszerfelírási limit vonatkozik. Ha ezt a havi keretet átlépik, akkor a betegek nem kaphatnak támogatást a gyógyszerekre.

A generikus program egyelõre Németországban sem túl sikeres: a betegek ugyanis ragaszkodnak a márkás és drága patikaszerekhez. Magyarország mindkét példából meríthet, ám a legfontosabb elem az lenne, ha az orvos és a beteg már a kiváltás elõtt tudná, mennyibe kerül egy-egy medicina - mondta a lapnak Mihályi Péter közgazdász. (Ennek elvileg már ma is így kellene lennie, hiszen az orvosok rendelkezhetnének árakat is tartalmazó gyógyszeradatbázissal.) Mihályi elmondása szerint egyrészt nem kellene a gyógyszerkasszát alultervezni, másrészt a szubvenciókat a népegészségügyi és hatékonysági szempontok szerint kellene meghatározni. Szóba kerülhet még az a megoldás, miszerint a patikák lefelé is eltérhetnének a termelõi áraktól, az OTC-készítmények esetében pedig a kereskedelem liberalizációja, de csak akkor, ha ez a lakossági terhek csökkenését eredményezi - véli a szakember.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!