Gyurcsány kisebb kamatot akar

2008.12.05. 17:58
Érdemi, jelentős adócsökkentésre 2009-2010-ben nincs lehetőség, adószerkezeti átalakítást lehet megtenni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Vállalkozók Napján rendezett fórumon. Bajnai Gordon gazdasági miniszter arról beszélt: a takarékszövezetekkel és a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével mintegy 100 milliárd forintos forgóeszközhitel-program indul, amiben uniós forrásokat is bevonnak.

"Az adórendszeren belül a belső piac élénkítése nem lehetséges, amit látok, az a beruházás-élénkítés, amire 2.000 milliárd forintot szán a kormány a következő másfél évben" - mondta a kormányfő a tanácskozáson. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy amikor az elemzők azt javasolják, radikális lépésekkel kell meggátolni a világgazdasági válság negatív hatásait, "az államtól új megoldásokat várnak el, akkor más sem énekelheti a régi nótát". Aláhúzta: "nem ismerek olyan elemzést, amely megmondaná, milyen hosszú és milyen mély lesz ez a válság".

A válság neheze még most jön

A kormányfő szerint a pénzügyi válság első felének végéhez értünk, de ez volt a könnyebben kezelhető szakasz, mivel itt a fő feladat a likviditás biztosítása, a pénzügyi közvetítő rendszer működésének fenntartása volt. Az előttünk álló további szakaszban azonban már nem a források megléte vagy nem megléte a fő kérdés, hanem a problémát a vállalkozások számára a piacok léte vagy azok hiánya jelenti majd.

A kormányfő szerint sokkal könnyebb a finanszírozás, a likviditás fenntartása a cégek számára, mint az, hogy például egy autógyár vagy más termelő vállalat számára fennmaradjanak a mostani felvevőpiacok. A kormány ezzel együtt azért hirdette meg az 1400 milliárd forintos csomagját, hogy azzal a vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások pénzellátását továbbra is biztosítsa a jövőben.

Reformok tavasztól

Gyurcsány Ferenc egyetért azokkal, akik azt sürgetik, hogy a mainál alacsonyabb jegybanki alapkamat alakuljon ki. Ezzel együtt megjegyezte, a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban a kötelező tartalékráta csökkentésével 300-400 milliárd forint többletlikviditást teremtett a gazdaságban.

A miniszterelnök szerint most nem radikális lépésekre, hanem tavasztól fogva szisztematikusan reformszerű lépésekre, intézkedésekre van szüksége az országnak, amibe majd bele is kezd a kormány a következő évben. Az adórendszerben adószerkezeti átalakításokat lehet majd megtenni - emelte ki a miniszterelnök. "Ma adócsökkentést követelni, és nem belátni, hogy erre nincs lehetőség, az semmi más, mint a választók szédítése, bolondítása" - hangoztatta a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc egy tanulmányra emlékeztetve arról is szólt, hogy hét-nyolc évnyi fegyelmezett, nyugodt, szakszerű munka, nem pedig népszerűséghajhászó tevékenység vezethet el ahhoz, hogy Magyarország tartósan gazdasági növekedési pályára álljon. A kormányfő arról is beszélt, hogy a költségvetés elfogadása megmutatja majd, a kormány cselekvőképes, és a reformszerű változások elindítása után meg kell próbálni egy középtávú társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését.

Ötven százalékos támogatás

A gazdasági miniszter az új hitelprogramról elmondta: lényegesen könnyebbek lesznek a feltételek az uniós pályázaton elnyert támogatásokhoz képest. Egyebek közt januártól -visszamenőleg is - 40 százalék előleget fizetnek ki a támogatási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül. A vállalkozások általános támogatási intenzitása 50 százalékos lesz.

A fórumon Bajnai Gordon miniszter megerősítette a napokban bejelentett intézkedéseket, amelyek részét képezik a gazdasági csúcson ismertetett 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő, vállalkozástámogatási csomagnak. A kis- és közepes vállalkozások számára a Magyar Fejlesztési Bank pénzeszközeivel és az európai uniós forrásokkal közösen 50 milliárd forint keretet biztosítanak a kereskedelmi bankoknak 10 és 100 millió forint közötti hitelek folyósításához. A hitelek felvételét könnyítik azzal is, hogy tovább növelik az állami garancia keretét.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: az uniós források 30 százalékát fordítják a vállalkozások támogatására az eddigi 17 százalék helyett. Az uniós források felhasználásával mintegy 1700-1800 milliárd forint új megrendelést adnak a projektek megvalósítására az építőiparnak.