Gyurcsány legfeljebb a reformok után hajlandó megbukni

Ha meg kell buknom, jobb, ha csak a magyarországi reformok végrehajtása után bukom meg - ezt még szerdán, egy zárt ajtók mögött lezajlott londoni befektetői találkozón jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szavait Silja Sepping, a Lehman Brothers londoni elemzője idézte fel, aki a Portfolio.hu angol nyelvű oldalán részletesen ismertetett beszámolója szerint hitelesnek és őszintének találta a miniszterelnököt, és hasonló véleményt fogalmazott meg néhány befektető is.

Sepping szerint Gyurcsány Ferenc teljesen eltökéltnek mutatkozott, s kijelentette, mindenképpen végigviszi csomagját, amely mögött nemcsak ő áll személyesen, hanem a két koalíciós párt is. Az elemző írásából kiderül: a miniszterelnök részletesen beszámolt a kormány elképzeléseiről, a közigazgatási, az egészségügyi, az oktatási reformokat illetően, valamint az euró bevezetésének esélyeivel kapcsolatban is.

Másodlagos a megvalósítás módja

A lényeg, hogy a költségvetés kiigazítása megtörténjen, a reformok végre elinduljanak, ehhez képest másodlagos a megvalósítás módja, valamint az, hogy ki a kormányfő - ezt pedig már a legnagyobb európai hitelminősítő intézet, a Fitch Ratings társigazgatója, David Heslam nyilatkozta a HVG-nek.

Heslam szerint bár a magyar kormány a rendkívül magas költségvetési hiány miatt kétségtelenül nagyon nehéz helyzetben van, gazdasági értelemben nem használná a válság fogalmát. A hozzáadott értéket és a hatékonyságot tekintve például a magyar gazdaság a kelet-közép-európai régióban jelenleg jobban áll Lengyelországnál és Szlovákiánál. Éppen a gazdasági háttér adja meg az alapját a Gyurcsány-kormány által bejelentett reformoknak.

A HVG felvetésére, hogy ha ennyire rózsaszínű a kép, miért mérsékelte a Fitch néhány hete stabilról negatívra a hosszú lejáratú magyar devizaadósság kilátásait, a tárigazgató azt válaszolta: mert Gyurcsány Ferenc lemondásának követelése, a feszültté vált politikai helyzet alááshatja a gazdasági reformprogramot, a költségvetésihiány-csökkentést, mérsékelheti a kormány hajlandóságát a már bejelentett intézkedések végrehajtására, miközben a dolgok még rosszabbra fordulhatnak.

Hogy ne kezdjen ismét osztogatásba

David Heslam úgy látja, ahhoz, hogy a magyar gazdaság kilábaljon szorult helyzetéből, mindenekelőtt elengedhetetlen a költségvetés rövid távú kiigazítása. Kérdés azonban, hogy egyrészt a kiigazítás hatásos lesz-e, másrészt hogy a reformok mennyire csökkentik a költségvetés finanszírozási szükségletét, harmadrészt, hogy a kormány ellen tud-e állni annak a csábításnak, hogy a 2010-es parlamenti választások előtt ismét osztogatásba kezdjen.

Nagyon fontos, mi történik 2008 után. Ha a kormány kiigazítás és reformok iránti eltökéltsége meggyőzi a piacokat, hogy a megkezdett folyamatok végigmennek, ez középtávon javíthatja a reformintézkedések hatékonyságát, a kormány reagáló képességét a később felmerülő, előre nem látható nehézségek kiküszöbölésére. Ha viszont a kabinet lazít a bejelentett intézkedéseken, ez azzal járhat, hogy a befektetők nem lesznek hajlandók finanszírozni a költségvetési deficitet. Emiatt erőteljesen csökkenhet a forint iránti kereslet, megtorpanhat a gazdasági növekedés, és visszaeshetnek a külföldi működőtőke-befektetések is.