Auguszta
4 °C
22 °C

Gyurcsány se tudja mikor lesz eurónk

2005.11.14. 12:41
A kormányfő és a Pénzügyminisztérium decemberre ígérte annak a programnak elkészítését, melyben arról is végleges döntés születik, mikor tervezi Magyarország bevezetni az uniós valutát. Az eurócsatlakozáshoz azonban a gazdasági vezetők, elemzők által pragmatikusnak várt Gyurcsány-kormány biztosan nem vitte közelebb az országot, a kérdés csak az lehet, mennyire távolította el.
Nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától, ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok - jelentette ki Gyurcsány Ferenc október elsején, az MSZP választmányi ülésén. Két héttel később a kormányfő már ismét a korábbi, 2010-es céldátum mellett foglalt állást, igaz, csak azt mondta, "mindent el kell követni az euró 2010-es bevezetésért". Hogy ez mit jelent, decemberben derülhet ki, amikorra is az ígéretek szerint elkészül az új konvergencia program. Addig - ahogy az elmúlt közel két hónapban -- már alighanem kormányzati szinten is csak találgatás folyik arról, lesz-e, s ha igen milyen új céldátum a közös valuta bevezetésére. Pedig gazdaságból a politikába visszatért kormányfőtől aligha ezt várták az elemzők és a gazdasági vezetők.

A párt több oldalról befolyásolható, túlságosan baloldali foglyaként félték alig több mint egy évvel ezelőtt a befektetők és a piaci elemzők Kiss Pétert, és a kancelláriaminiszter esetleges kormányfővé avanzsálását. Az ellenjelöltként feltűnő Gyurcsánynak - bár fiskális politikai szempontjairól elismerten nem sokat tudtak - sokkal nagyobb bizalmat szavaztak pénzügyi körökben, mint pragmatikus nagyvállalkozónak. A bizalom már megkopott: az ország gazdasági helyzetének egyik legfőbb mutatója, az eurócsatlakozás időpontja ma ugyanis több mint kétséges, a kormány jelenleg határozott álláspontot elfoglalni is képtelennek tűnik a kérdésben.

Csak a fogadkozás maradt

Bár elemzők hosszabb ideje felvetették, hogy elsősorban a fiskális politika elégtelen volta miatt meginoghat a 2010-es céldátum, és 2-4 év közötti csúszást vetítettek előre (UBS Bank, Reuters, Morgan Stanley), a kormányfő még úgy futott neki a jövő évi költségvetés benyújtásának, hogy az utolsó pillanatig tartotta magát a 2004 májusában még a Medgyessy-kormány által deklarált, de hivatalba lépése után általa is többször megerősített célkitűzéshez. A bomba éppen a költségvetés benyújtásakor robbant, két értelemben is: az Eurostat vizsgálatot indított és bejelentette, nem fogadja el az autópálya-építésekre fordított összegek kikozmetikázását büdzséből, másrészt Brüsszelben már a 2006-os költségvetés tervezetét is szánalmasnak minősítették. A költségvetés itthon is sok kritikát kapott: a Kopint-Datorg szerint a 2006-os büdzsé tervezete szertefoszlatja a 2010-es euróbevezetés reményét, emellett az ország adósságának további gyors növekedését vetíti előre.

Mik a konvergencia kritériumok?
Az eurózónához való csatlakozás feltételeként előírt, a maastrichti szerződésben az euró mint közös valuta stabilitása érdekében rögzített gazdasági mutatók. A tagországokban az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadóság összege pedig nem lehet magasabb a GDP hatvan százalékánál. Az infláció és a kamatlábak tekintetében az unió három legalacsonyabb inflációs rátával bíró tagországának átlagolt mutatói az irányadóak, az infláció ennél 1,5 százalékkal lehet magasabb, míg a hosszútávú kamatlábak (a jegybanki alapkamat) két százalékkal. Az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valuta az új Európai Pénzügyi Rendszer (EMS II.) tagjaként kell hogy bizonyítsa árfolyam stabilitását, ezalatt az idő alatt nem lehet leértékelni.

Az autópályapénzek körüli viharban a Pénzügyminisztérium egy hétig egyedül tartotta a frontot, kitartva az akkor az elemzők által már szinte lehetetlennek ítélt 2010-es dátum mellett, majd a kormányfő magára vállalta az elbizonytalanodás bejelentését. "A kormány az év végéig eldönti, hogy tartható-e az euró bevezetésének jelenlegi 2010-es céldátuma_..(mérlegelni kell) mi a jobb az országnak, a gazdaságnak: egy erős, gyors hiánycsökkentés, de akkor itt az euró 2010-ben, vagy egy nyugodtabb átmenet?" - a Klubrádióban szeptember 27-én elhangzott nyilatkozatot az elemzők szinte egybehangzóan úgy értékelték, a kormány maga is belátta a céldátum tarthatatlanságát és lassan előkészíti a terepet a visszakozáshoz.

Sok a találgatás

Jelenleg 2009 és 2014 között, azaz meglehetősen széles sávban mozognak az előrejelzések a reálisnak tekinthető magyar céldátum tekintetében. Érdekesség, hogy a legkorábbi, 2009-es dátummal éppen a Fidesz gazdasági prominense, Matolcsy György állt elő egy múlt heti konferencián, ahol is két oldal gazdasági szereplői között annyiban teljes volt az összehang, hogy a választások után alapvető reformokra lesz szükség. Az ezekhez szükséges politikai elszánást hiányoló külföldi elemzők azonban rendre három-négy éves csúszást jósolnak.

Meg lehetne csinálni, de nem biztos, hogy megéri

Bárhogy is alakul az idei hiány, 2008-ra az előírt három százalék alá lehetne azt szorítani -- értettek egyet az Index által korábban megkérdezett gazdasági szakértők. Ehhez azonban valóban olyan radikális lépésekre van szükség, melyekhez nem biztos, hogy meg lesz a politikai bátorság. Míg akkor Csaba László az ország teljes lemaradását vetítette előre a csatlakozás csúszása esetén, az egyik hazai pénzintézet elemzője neve mellőzését kérve ugyanakkor most azt hangsúlyozta lapunknak: mára odáig romlott a helyzet, hogy valóban feltehető az a kérdés, kinek lenne még jó a 2010-es bevezetés: az ehhez szükséges megszorító csomag ugyanis a belső fogyasztás jelentős visszaesésével járhat, ami az euró bevezetésében egyébként nagyon is érdekelt hazai vállalkozásoknak nem tesz jót, ahogy nem szolgálja a gazdaság növekedését az igen szigorú, és várhatóan újabb emelésekre kényszerülő kamatpolitika sem. Ennél is fontosabb lehet azonban az elemző szerint, hogy ha 2008-ra ténylegesen teljesíteni akarjuk a konvergencia kritériumokat (ez feltétele a 2010-es bevezetésnek), akkor ezt nem az egyébként szükséges strukturális reformok, hanem átmeneti intézkedések révén lehet elérni. Ez viszont oda vezethet, hogy belépésünk után közvetlenül újra az előírt hiány fölé kerülhet a büdzsé, ami a jelenlegi dorgálások helyett már komoly szankciókat eredményezhet Brüsszel részéről, azt ugyanis aligha lehet várni, hogy velünk is olyan elnézőek lesznek, mint olyan régi nagy tagállamokkal, mint Németországgal.