Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Gyurcsány se tudja mikor lesz eurónk

2005.11.14. 12:41
A kormányfő és a Pénzügyminisztérium decemberre ígérte annak a programnak elkészítését, melyben arról is végleges döntés születik, mikor tervezi Magyarország bevezetni az uniós valutát. Az eurócsatlakozáshoz azonban a gazdasági vezetők, elemzők által pragmatikusnak várt Gyurcsány-kormány biztosan nem vitte közelebb az országot, a kérdés csak az lehet, mennyire távolította el.
Nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától, ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok - jelentette ki Gyurcsány Ferenc október elsején, az MSZP választmányi ülésén. Két héttel később a kormányfő már ismét a korábbi, 2010-es céldátum mellett foglalt állást, igaz, csak azt mondta, "mindent el kell követni az euró 2010-es bevezetésért". Hogy ez mit jelent, decemberben derülhet ki, amikorra is az ígéretek szerint elkészül az új konvergencia program. Addig - ahogy az elmúlt közel két hónapban -- már alighanem kormányzati szinten is csak találgatás folyik arról, lesz-e, s ha igen milyen új céldátum a közös valuta bevezetésére. Pedig gazdaságból a politikába visszatért kormányfőtől aligha ezt várták az elemzők és a gazdasági vezetők.

A párt több oldalról befolyásolható, túlságosan baloldali foglyaként félték alig több mint egy évvel ezelőtt a befektetők és a piaci elemzők Kiss Pétert, és a kancelláriaminiszter esetleges kormányfővé avanzsálását. Az ellenjelöltként feltűnő Gyurcsánynak - bár fiskális politikai szempontjairól elismerten nem sokat tudtak - sokkal nagyobb bizalmat szavaztak pénzügyi körökben, mint pragmatikus nagyvállalkozónak. A bizalom már megkopott: az ország gazdasági helyzetének egyik legfőbb mutatója, az eurócsatlakozás időpontja ma ugyanis több mint kétséges, a kormány jelenleg határozott álláspontot elfoglalni is képtelennek tűnik a kérdésben.

Csak a fogadkozás maradt

Bár elemzők hosszabb ideje felvetették, hogy elsősorban a fiskális politika elégtelen volta miatt meginoghat a 2010-es céldátum, és 2-4 év közötti csúszást vetítettek előre (UBS Bank, Reuters, Morgan Stanley), a kormányfő még úgy futott neki a jövő évi költségvetés benyújtásának, hogy az utolsó pillanatig tartotta magát a 2004 májusában még a Medgyessy-kormány által deklarált, de hivatalba lépése után általa is többször megerősített célkitűzéshez. A bomba éppen a költségvetés benyújtásakor robbant, két értelemben is: az Eurostat vizsgálatot indított és bejelentette, nem fogadja el az autópálya-építésekre fordított összegek kikozmetikázását büdzséből, másrészt Brüsszelben már a 2006-os költségvetés tervezetét is szánalmasnak minősítették. A költségvetés itthon is sok kritikát kapott: a Kopint-Datorg szerint a 2006-os büdzsé tervezete szertefoszlatja a 2010-es euróbevezetés reményét, emellett az ország adósságának további gyors növekedését vetíti előre.

Mik a konvergencia kritériumok?
Az eurózónához való csatlakozás feltételeként előírt, a maastrichti szerződésben az euró mint közös valuta stabilitása érdekében rögzített gazdasági mutatók. A tagországokban az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadóság összege pedig nem lehet magasabb a GDP hatvan százalékánál. Az infláció és a kamatlábak tekintetében az unió három legalacsonyabb inflációs rátával bíró tagországának átlagolt mutatói az irányadóak, az infláció ennél 1,5 százalékkal lehet magasabb, míg a hosszútávú kamatlábak (a jegybanki alapkamat) két százalékkal. Az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valuta az új Európai Pénzügyi Rendszer (EMS II.) tagjaként kell hogy bizonyítsa árfolyam stabilitását, ezalatt az idő alatt nem lehet leértékelni.

Az autópályapénzek körüli viharban a Pénzügyminisztérium egy hétig egyedül tartotta a frontot, kitartva az akkor az elemzők által már szinte lehetetlennek ítélt 2010-es dátum mellett, majd a kormányfő magára vállalta az elbizonytalanodás bejelentését. "A kormány az év végéig eldönti, hogy tartható-e az euró bevezetésének jelenlegi 2010-es céldátuma_..(mérlegelni kell) mi a jobb az országnak, a gazdaságnak: egy erős, gyors hiánycsökkentés, de akkor itt az euró 2010-ben, vagy egy nyugodtabb átmenet?" - a Klubrádióban szeptember 27-én elhangzott nyilatkozatot az elemzők szinte egybehangzóan úgy értékelték, a kormány maga is belátta a céldátum tarthatatlanságát és lassan előkészíti a terepet a visszakozáshoz.

Sok a találgatás

Jelenleg 2009 és 2014 között, azaz meglehetősen széles sávban mozognak az előrejelzések a reálisnak tekinthető magyar céldátum tekintetében. Érdekesség, hogy a legkorábbi, 2009-es dátummal éppen a Fidesz gazdasági prominense, Matolcsy György állt elő egy múlt heti konferencián, ahol is két oldal gazdasági szereplői között annyiban teljes volt az összehang, hogy a választások után alapvető reformokra lesz szükség. Az ezekhez szükséges politikai elszánást hiányoló külföldi elemzők azonban rendre három-négy éves csúszást jósolnak.

Meg lehetne csinálni, de nem biztos, hogy megéri

Bárhogy is alakul az idei hiány, 2008-ra az előírt három százalék alá lehetne azt szorítani -- értettek egyet az Index által korábban megkérdezett gazdasági szakértők. Ehhez azonban valóban olyan radikális lépésekre van szükség, melyekhez nem biztos, hogy meg lesz a politikai bátorság. Míg akkor Csaba László az ország teljes lemaradását vetítette előre a csatlakozás csúszása esetén, az egyik hazai pénzintézet elemzője neve mellőzését kérve ugyanakkor most azt hangsúlyozta lapunknak: mára odáig romlott a helyzet, hogy valóban feltehető az a kérdés, kinek lenne még jó a 2010-es bevezetés: az ehhez szükséges megszorító csomag ugyanis a belső fogyasztás jelentős visszaesésével járhat, ami az euró bevezetésében egyébként nagyon is érdekelt hazai vállalkozásoknak nem tesz jót, ahogy nem szolgálja a gazdaság növekedését az igen szigorú, és várhatóan újabb emelésekre kényszerülő kamatpolitika sem. Ennél is fontosabb lehet azonban az elemző szerint, hogy ha 2008-ra ténylegesen teljesíteni akarjuk a konvergencia kritériumokat (ez feltétele a 2010-es bevezetésnek), akkor ezt nem az egyébként szükséges strukturális reformok, hanem átmeneti intézkedések révén lehet elérni. Ez viszont oda vezethet, hogy belépésünk után közvetlenül újra az előírt hiány fölé kerülhet a büdzsé, ami a jelenlegi dorgálások helyett már komoly szankciókat eredményezhet Brüsszel részéről, azt ugyanis aligha lehet várni, hogy velünk is olyan elnézőek lesznek, mint olyan régi nagy tagállamokkal, mint Németországgal.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.