Jön a gáz, de nem stabil a rendszer

Hétfőn este az Ukrajnából érkező gáz nyomászintje ugyan 32 baros, a zavartalan ellátáshoz szükséges szinthez közeli határértékről visszaugrott 40 bar fölé, de kedden egész nap 42 és 52 bar között ingadozott. Mindez azt jelenti, hogy az ukrán rendszer nem tudott beállni egy stabil üzemmódra, ez pedig azt jelenti, hogy a helyzet Magyarországon sem üzembiztos - mondta a Mol Földgázszállító Rt. vezérigazgatója kedden.

Zsuga János ehhez hozzátette: a szerződés szerint a gáz 48 (+/-1) bar nyomással kellene érkezzen, a hazai kompresszorok és más berendezések erre vannak beállva.Szélsőséges ingadozás esetén, 30 bar alatti vagy 60 bar fölötti nyomásnál nem tudják fogadni az érkező gázt, bár ettől azonban a Mol vezetői szerint nem kell tartani.

A nyomással együtt az óránként érkező gázmennyiség is ingadozik - mondta el Zsuga János, a Mol Földgázszállító Rt. vezérigazgatója. Az ukrán oldalról érkező gázmennyiség azonban már 1,75 millió köbméter/per óra körül mozog, a hétfő este mért 850 ezer köbméteres mélyponthoz képest. Így a beérkező mennyiség továbbra sem okoz ellátási nehézséget, a rendelkezésre álló napi gázmennyiség több is, mint amennyire szükség van, a hétfő óta élő, 34 nagyfogyasztót érintő visszatartást életben tartják. Ők akkor térhetnek vissza újra a gázfűtésre, ha legalább egy napon keresztül mind a nyomást, mind az érkező gázmennyiséget tekintve stabil lesz a helyzet.

Húszmillió köbméter esett ki

A gazdasági miniszter kedden azt közölte: a földgázszállítás akadozása miatt Magyarországra a rendelt mennyiségnél összesen mintegy 20 millió köbméterrel kevesebb gáz érkezett hétfő estig. Kóka János ehhez hozzátette: kedd délután már tartósan 50 bar fölött volt a nyomás az orosz gázvezetékekben, és a Gazprom szóban is megerősítette, hogy biztosítja a leszerződött mennyiség szállítását. Az orosz cég szóvivője korábban kárpótlást is ígért a kiesett gázszállítmány miatt.

Miután hétfőn csökkent a gázimport, hazánk is visszafogta a szerbiai és boszniai gázexportot. Mostanra azonban Magyarország már a szerződésben foglaltnak megfelelő mennyiséget továbbít Szerbiába és Boszniába, a két ország a hétfői kiesés idején arányosan ugyancsak kevesebb gázhoz jutott a hazai tranzitvezetékeken keresztül. Az Index kérdésére Zsuga János azt mondta, a kiesés miatt kártérítési igényük a Mollal szemben nincs, elismerik, hogy vis maior történt.

Afrikai gáz, tartalékba

A gazdasági miniszter kedden tárgyalt a visegrádi országok (Csehország, Szlovákia és Lengyelország), valamint Ausztria energetikáért felelős minisztereivel az újévi gázkrízis nyomán szükséges feladatokról. Egyetértettek abban, hogy több forrásból kell beszerezniük az energiahordozókat, a diverzifikálást azonban az egyes országok eltérő módon képzelik el - mondta a miniszter.

Csehország például norvég gázszállítmányokról tárgyal, ezzel szemben hazánk inkább azt támogatná, hogy közös uniós forrásból, mintegy négymilliárd euróért (ezermilliárd forintért) megépüljön az adriai gázvezeték, amely a közép- és nyugat-európai országokat láthatja el szükség esetén észak-afrikai gázzal. Ez a tankerekben, cseppfolyós állapotban tárolt gáz jóval drágább, mint az orosz, így csak tartalékul szolgálna hasonló ellátási krízisekre.

Nem volt egyetértés a közös stratégiai tárolók kérdésében sem, ezért az erről szóló javaslatot levették napirendről - mondta Kóka. Hazánk viszont épít egy saját stratégiai tározót, amelyben 1,2 milliárd köbméternyi gáz tárolható. Ezt eredetileg, egy, már a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint 2012-re kellene elkészíteni, de ezt - a mostani válság tanulsága miatt - előrehozzák 2010-re.

Piaci alapon, 150 milliárdért

Ezt a tározó piaci szereplők bevonásával és finanszírozásával épülne meg, mondta Kóka János. A törvény elfogadása után kiírják a pályázatot a beruházásra, és ha 2010-re elkészül, akkor abban annyi gázt tárolhatnak, amennyi a kereskedelmi tartalékokon kívül, a teljes gázimport leállása esetén is elég lenne 20 napra.

Hazánk emellett alternatív energiahordozók felhasználásának lehetőségét, így egyebek mellett egy mátrai lignitalapú erőmű megépítésének is vizsgálja. A már évek óta készülő energiapolitikai koncepció, amelynek véglegesítését nyárra ígérte a miniszter, szintén kiemelten kezeli az alternatív energiahordozók alkalmazásának lehetőségeit.