Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Milliárdoktól esik el az állam

2004.12.13. 08:07
Hajléktalanok igazolványait és adatait felhasználva tömegével alapít cégeket egy bűnözői kör. Budapesten van olyan hajléktalanszálló, ahová 72 cég van bejegyezve.
Százmilliárdos nagyságrendben esik el bevételektől az állami költségvetés, mivel egy jól körülhatárolható bűnözői kör hajléktalanok igazolványait és adatait felhasználva cégeket alapít, és csalásokat követ el - nyilatkozta a Világgazdaságnak Vankó László, az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Irodája (ORFK NNI) pénzügyi nyomozó főosztályának helyettes vezetője. Budapesten van olyan hajléktalanszálló, ahová 72 cég van bejegyezve.

Míg az 1990-es években többnyire az volt jellemző, hogy a cégek egymásnak tartoztak, mostanra inkább az a helyzet, hogy a csődbe juttatott és eltüntetett vállalkozások után állami hitelezők maradnak - állítja Vankó László. A büntetőeljárások során a leggyakrabban az APEH, a vámhatóság és az önkormányzatok lépnek fel hitelezőként. A meg nem fizetett, esetenként akár százmilliós nagyságrendű tartozások - közvetlenül vagy közvetve - az állami költségvetést rövidítik meg. A legszerényebb becslés szerint is százmilliárdos nagyságrendű az az összeg, amitől így - a csalások, valamint a meg nem fizetett adó és járulékterhek révén - elesik az állami költségvetés. Az sem lehetetlen - feltételezi Vankó -, hogy a hiányzó áfabevételek nem elhanyagolható részét is itt kellene keresni. Ezzel pedig az Európai Unió felé is el kell számolnunk.

A bűnözői csoportok szervezettsége megnehezíti a bűncselekmények felderítését, ezért a pénzügyi nyomozó főosztály helyettes vezetője úgy véli: úgy lehetne elejét venni a módszer további terjedésének, ha az "első szűrőt" a cégbíróságokon alakítanák ki. Vagyis, ha érdemi és tartalmi ellenőrzési jogosítványokkal látnák el a cégbíróságokat, s az állam megteremtené ehhez a szükséges anyagi és számítástechnikai feltételeket. Mindezeken túl szükség volna arra, hogy a szükséges törvényi és ésszerű adatvédelmi garanciák mellett összekapcsolnák az érintett hatóságok adatbázisait, hogy már a cégbejegyzési eljárások során fény derülhessen a cégek közötti személyi átfedésekre.

A szervezett bűnözői csoportok olyan személyeket keresnek meg, akik maguk is közel állnak a hajléktalanok világához, széles az ismeretségi körük közöttük - fejtette ki lapunknak Vankó László. A felhajtónak nevezett közreműködők 5-10 ezer forintot fizetnek a hajléktalanoknak, felhasználják vagy akár meg is hamisítják személyi igazolványaikat. Előfordul - magyarázta a főosztályvezető-helyettes -, hogy maguk a hajléktalanok járnak el, ők intézik a cégalapításokkal, átruházásokkal, illetve határidős vásárlásokkal kapcsolatos tennivalókat.

Fiktív cégek, fiktív számlák

Vankó László szerint a cél minden esetben azonos: a bűnözők olyan hálózatot hoznak létre, ahol a tényleges végrehajtók, a külső üzleti partnerekkel kapcsolatba kerülő személyek nem ismerik a folyamatok irányítóit, így utóbb, a csalások napvilágra kerülése és a nyomozások megindulása után a hatóságok csak hosszas munka árán képesek felderíteni a bűnszervezetek irányítóinak kilétét.

A technikát többnyire olyan cégek eltüntetéséhez használják föl, amelyekkel csalásokat követtek el. Így hajléktalanok adatait felhasználva vonnak ki cégeket a csődeljárásból. Hajléktalanok cégeinek adják el a szándékosan csődbe juttatott, tetemes adó- és egyéb köztartozásokat felhalmozott vállalkozást. Az adásvételi szerződésben felsorolják azokat a többnyire már nem létező - tárgyi eszközöket, árukészletet, alapanyagokat, valamint készpénzt, ami csődeljárás során fedezetül szolgálhatna az adott cég hitelezőinek kielégítésére. Névlegesen "kiürítik" a vállalkozást, s a hajléktalanon keresztül már csak a nyomozás során lehet visszajutni az eredeti tulajdonosokig.

Rendkívül gyakran fordul elő az is, hogy kizárólag fiktív számlázással foglalkozó cégeket hoznak létre. Volt olyan eset, hogy egyetlen személy - hajléktalanok adatait felhasználva - 114 céget hozott létre, amelyektől több mint ezer másik vállakozás fogadott be fiktív számlákat. Csak ez a bűnözői csoport 1998 és 2001 között több mint 2 milliárd forint adóbevételtől fosztotta meg az államot. Ebben ez esetben az elkövetők létrehoztak egy legális, hajléktalanokat segítő, támogató alapítványt, majd az aluljárókban eseti, 5-10 ezer forintos "segély" ellenében átvételi elismervényeket írattak alá a hajléktalanokkal, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy az általuk aláírt dokumentumok cégalapítási okiratok voltak.