A múlt évben a haltermelők árbevétele 2,5 milliárd forint, adózás előtti eredményük pedig 34 millió forint volt. Az árbevétel az előző évhez képest 260 millió forinttal nőtt, ám a költségek emelkedése miatt a nyereség ötödére visszaesett.
Javulhat a szakma jövedelmezősége
Az őszi lehalászás és a karácsonyi szezon előtt hónapokkal még korai becslésekbe bocsátkozni, a termelői árak jelentős növekedéséből az idén az ágazatban magasabb jövedelmezőségre lehet következtetni - közölte Orosz Sándor, utalva arra, hogy a termelés 70-75 százalékát adó ponty kilónkénti termelői átlagára a tavalyi 320 forintról 455-520 forintra emelkedett. A kiskereskedelmi árak ezzel szemben évek óta nem változtak jelentősen, az utóbbi négy évben kilónként 400-600 forintba kerülő ponty mostanra is csupán 650-720 forintra drágult.
Magyar szájba magyar pontyot, ha másnak nem kell
Tavaly összesen 27,4 ezer tonna halat termeltek Magyarországon, amiből 20,2 ezer tonna volt az étkezési hal. A termelés tizedrésze exportra megy, tavaly 2.973 tonna volt a kivitel. A Nyugat-Európába, illetve Lengyelországba irányuló export 10 százaléka ponty, a többi busa és ragadozó hal. Mivel a magyar halfajtákból, főleg pontyból Európában túlkínálat van, ezért a kivitel nemigen növelhető.
Hat kiló hal, élet, erő, egészség
A magyar belföldi fogyasztás a fejenkénti 22 kilós európai és 13 kilós világátlaghoz képest rendkívül alacsony, mindössze 2,8 kilogramm évente. Ugyan a belföldi fogyasztás növekvő tendenciát mutat az elmúlt öt évben, ám Orosz Sándor szerint az egészségügy szempontjából indokolt fejenként 6-7 kilogramm eléréséig jelentős marketingtevékenységre van szükség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
