Hamecz István szerint a kormányzati kiigazító lépések két évre vetítve több mint 2 százalékos növekedéslassulást vetítenek előre. A növekedési áldozat akár az előző évekre is jellemző lehetett volna a mostaninál kisebb hiány esetén, de ez nem biztos. Ha ugyanis a fiskális politika a korábbi éveknél konzervatívabb lett volna, akkor a kockázati prémium is alacsonyabb lehetett volna, amely élénkebb vállalati beruházásokat tett volna lehetővé - érvelt a jegybank vezető közgazdásza a Portfolio.hu fórumában.
A jegybank vezető közgazdásza "csekély valószínűséget tulajdonít" egy devizaválságnak, míg a jelentős forintleértékelődésről azt nyilatkozta: ez rövid távon elsősorban a kiigazító csomag keresztülvitelének függvénye, hosszabb távon pedig talán a strukturális reformok elindítása befolyásolja. Ezeket a valószínűségeket megítélni a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz, ez nagymértékben a politika függvénye is. Hozzátette: "A piac ma igen kicsi, de nem nulla valószínűséget rendel a kiigazító csomagból való esetleges visszavonulásnak."
A nemzetközi tartalékok jelenlegi 16,2 milliárd eurós szintje most még szükséges, de az euróbevezetéshez közeledve ez túlzott lehet. Hamecz szerint a devizatartalék alakulása elsősorban az Államadósság-kezelő Központ finanszírozási stratégiájának függvénye. Ha az elkövetkező 5 évben a kincstár a hiányt és a lejáró devizaadósságát forintban finanszírozza, a devizatartalék szintje akár 6 milliárd euróval csökkenhet.
A magyar gazdaságpolitika hitelességéről Hamecz úgy vélekedett: a 2003-as forintleértékelés - a sávközép eltolása - "valóban okozott egy gazdaságpolitikai hitelességveszteséget". Hozzátette ugyanakkor, meggyőződése, hogy a jegybank az elmúlt években, a szigorú kamatpolitikával ennek jó részét már ledolgozta.