Kevés pénzt hamisítunk

2007.02.01. 07:22
Egyre kisebb a bankjegyhamisítók sansza, hogy sikerrel tudják teríteni "gyártmányukat" a pénzforgalomban. A hamisított címletek között a leggyakoribb az 1000 forintos és az 50 eurós.

Messze az ezerforintos a legnépszerűbb a pénzhamisítók körében, olyannyira egyeduralkodó e "piacon", hogy az MNB tavaly áprilisban biztonsági szempontból megerősített ezrest hozott forgalomba. Ez a címlet az összes hamisítvány 64 százalékát tette ki. Az ezrest a húsz-, majd a tízezer forintos bankjegy követi a népszerűségi listán.

Csak fénymásolni próbáltak

Az MNB szakértői 2006 negyedik negyedévében 1465 esetből származó, 1666 darab, forgalomból lefoglalt forintbankjegy-hamisítványt vizsgáltak. A felderített hamis bankjegyek és érmék döntő többségét még a forgalomba hozatal előtt lefoglalják. A vizsgált hamis bankjegyeket nem nyomdai úton, hanem egytől egyig valamilyen irodai sokszorosító eszközzel (színes fénymásolóval, nyomtatóval) állították elő.

Annak ellenére, hogy a hamisításhoz használható eszközök forradalmian fejlődnek, s így fokozott mértékben kell számolni a készpénzhamisítás lehetőségével, a forinthamisítások mind az esetek számát, mind pedig a lefoglalt hamis bankjegyek számát tekintve csökkenő tendenciát mutatnak: az elmúlt két évben 2005 második és harmadik negyedévében voltak a csúcson. Feltehetően ennek nyomán a jegybank 2005. július 1-jétől új "díjtételt" vezetett be: a hitelintézetek által befizetett vagy váltásra átadott készpénzmennyiségben fellelt hamisítványok után a jegybank darabonként 20 000 forintot számít fel. A díjjal a jegybank azt kívánja elérni, hogy a készpénzzel hivatásszerűen foglalkozók nagyobb figyelmet fordítsanak a forinthamisítványok kiszűrésére annak érdekében, hogy tőlük ne kerülhessen ki hamis pénz a forgalomba.


A pénzhamisítás során valódi kétezer forintos bankjegyről vegyszerekkel a festéket lemosták és az így nyert fémszálas papírra húszezer forintos bankjegyeket nyomtattak.

UV-lámpával harcolnak a kereskedők

A kereskedők is mind felkészültebbek a hamis pénzzel szemben. A multinacionális cégek pénztárosai magas szintű képzésben részesülnek bankjegy- és bankkártya-felismerésből, illetve a multik jelentős befektetéseket hajtanak végre a hamis bankjegyek kiszűrésére. Például minden hipermarket pénztárában megtalálható az uv-átvilágító. A kis boltok veszélyeztetettebbek ezen a téren, ugyanis az eladók kevésbé képzettek, bár saját jól felfogott érdekük a hamis pénz megkülönböztetése.

A legnagyobb balhé

A forint történetében a legnagyobb mértékű hamisítást 1999-ben követték el, akkor ofszetnyomtatással 5000 forintosokat állítottak elő. Azóta a forinthamisítás mértéke tolerálható határok - évi 8-15 ezer bankjegy - között ingadozik. Egymillió forgalomban lévő valódi bankjegyre egy év alatt mintegy 35 hamisítvány jut, ami nemzetközi összehasonlításban elfogadható.

A valutahamisítási esetek száma és a lefoglalt mennyiség továbbra is nagyon alacsony. Az euró hamisítása továbbra sem jelentős, 2006 negyedik negyedévében mindössze 175 darab forgalomból kiszűrt euróhamisítványt vizsgáltak a szakértők. A valuták között az euró a legnépszerűbb, 48 százalékot képvisel a felderített esetek számát tekintve, majd az amerikai dollár következik 40 százalékkal, s a maradék oszlik meg a többi valuta között. A hamis eurócímletek közül magasan az 50 eurós vezet, majd az ötszázas és a kétszázas következik. A legtöbb hamis eurót 2003-ban találták Magyarországon.