A jegybanki alapkamat legalacsonyabb szintjét az idén januárban érte el, amikor 6,5 százalék lett. Januárban jelentős forint elleni spekuláció alakult ki, a befektetők arra számítottak, hogy a magyar valuta számottevő mértékben megerősödik, és emiatt fel kell értékelni, mégpedig a sáv eltolásával. Ez nem következett be, de az MNB januárban két lépésben csökkentette az alapkamatot 8,5 százalékról 7,5 százalékra, majd 6,5 százalékra.
A nyár közepén ellenkező előjelű spekuláció hatására az MNB már nem kamatcsökkentésre, hanem kamatemelésre kényszerült. Ekkor szintén két lépésben, június 11-én 7,5 százalékra, majd június 19-én 9,5 százalékra emelte a kamatot.
Beígért emelés
Mint az Index korábban megírta, november elején a jegybank kormánykötvények vásárlásával akadályozta meg a forint esését. A Magyar Nemzeti Bank helyes módszert választott, amikor a hét elején kormánykötvények vásárlásával erősítette a forintot, de még emelheti a kamatot is, ha a forint nem erősödik tovább - nyilatkozta akkor az MNB elnökhelyettese, Adamecz Péter "A piacok megnyugodtak, a forint erősödik és a hosszú lejáratú kötvények hozama csökken".
Adamecz akkor még hibának nevezte, a kamatemelést, de hozzátette, később kamatemelést válthat ki, ha a forint nem erősödik tovább. Persze nem egyszeri piaci zűrzavar, hanem az inflációs célok miatti aggodalom ösztönözhet kamatemelést.