A nemzeti park tíz éve ellenőrzi a tavon 1980-ban megjelent, mára alaposan elszaporodott hattyúállományt. Tavaly nyáron már több mint hétszázat számoltak össze belőlük.
- Nyugat-Európában kastélytavakon, díszmadárként tartották a hattyúkat. Amikor ennek a divatnak vége szakadt, a madarakat elengedték. A Balatonra a Dunán és a Fertő-tavon át vezetett az útjuk. Most 43 fészket találtunk, de biztos, hogy több pár kezdett el költeni - tájékoztatott a szakember.
A hattyúk tekintettel vannak a balatoni táj jellegére
A balatoni táj jellegének megfelelően a hattyúk elsősorban az északi part melletti vizeken élnek. Egykor Magyarországon is fészkelt a hattyú. A tolla miatt vadászták, ezért a nagy mocsarak rejtett részein élt.
Ma a visszatelepedő madárnak nincs természetes ellenfele. A hattyú hozzászokott az emberhez, nem fél tőle, emiatt a természetesnél nagyobb fészekaljat költ, s 8-9 fiókát is nevel egyszerre - ismertette a zoológiai felügyelő.
Zsíros anyagokkal védekeznek
A Balaton őshonos szárnyasait kiszorító hattyú ellen a magyar természetvédelem a védettsége megszüntetésével és a szaporodás szabályozásával védekezik. A fészkekben talált tojások egy részét kiszedik, a meghagyottak többségét zsíros anyaggal bekenik, hogy azokból ne keljen ki fióka.
A hattyút nehéz becsapni
- A szaporodást lassítva fészkenként egy-egy tojást meghagyunk, hogy abból utód legyen. Ha összetörnénk a tojásokat, vagy egy sem kelne ki, a hattyú újabb fészekaljat költene - magyarázta a zoológiai felügyelő.
Nem csak a balatoni élővilágot fenyegeti a hattyúk elszaporodása, a fürdőzőknek is kellemetlenségeket okoznak, mivel nyáron hullatja tollát a madár - világítja meg a hattyú természetét a szakember.
- Az Európai Unió védi a hattyút; Magyarország tavaly levette a védett állatok listájáról, de a jogharmonizáció jegyében engedélyt kell kérni a fajjal kapcsolatos minden tevékenységhez, köztük a riasztáshoz, a strandokról való elűzésükhöz is - tájékoztatott a zoológiai felügyelő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
