Miklós
-7 °C
2 °C

Hazugságvizsgáló buktatta le a tolvaj menedzsert

2006.09.08. 08:30
Egyre több a vállalaton belül elkövetett bűncselekmény. A Világgazdaság által megkérdezett szakemberek nyilatkozataiból kiderül, hogy a bűnesetek elkövetői között ugyanúgy megtalálhatók a vezetők, mint az egyszerű alkalmazottak, a károkozás pedig az információátadástól a lopásig terjed. A magánnyomozók tapasztalatai alapján sok eset nem kerül a rendőrség vagy a bíróság elé, mert a cégek igyekeznek óvni a presztízsüket.

Épp most göngyölítettünk fel egy olyan zsarolási ügyet, amelyben az elkövető erkölcsi és anyagi kárt is okozott tettével a volt munkahelyének - mondta a lapnak Bandula László, a Poliscope Detektív Iroda igazgatója. Az illető egy nagyobb élelmiszer-ipari céghez nyert felvételt, majd rövid tájékozódási időszak után független újságíróként jelentkezett az egyik bulvárlapnál egy a cégen belüli áldatlan állapotokat bemutató cikkel. Az írás megjelent, az illető pedig azzal zsarolta a vállalatot, hogy más médiumokhoz is bekopog, ha nem fizetnek neki. A cég megtalálta a zsarolót, akiről kiderült, évek óta ilyen jellegű bűncselekményekből él. Az eset egyébként két problémára világított rá: egyrészt, hogy vehették föl az illetőt a céghez, másrészt, hogy jelenhetett meg egy ellenőrizetlen információkat tartalmazó cikk egy ismeretlen álújságírótól?

Nem ritka az sem, hogy úgy okoz kárt egy kolléga saját munkaadójának, hogy a konkurenciának ad ki bizalmas információkat, üzleti titkokat - mondta a magánnyomozó. Egy számítástechnikai vállalatnál fordult elő, hogy egy dolgozó már nem érezte jól magát a cégnél, és elkezdett munkát keresni. Úgy döntött, megpróbál egy konkurens cégnél elhelyezkedni, és a jobb elbírálás érdekében bizalmas információkat is kiszolgáltatott leendő cégének. Természetesen az ilyen ügyekre akkor derül fény, amikor a piacon egy olyan információ - adott esetben technikai eljárás - jelenik meg, amelyet elvileg szakmai titokként kezeltek egy adott cégen belül.

Poligráf

Az üzleti szférát tekintve számos példa van az információk nem legális úton történő megszerzésére, ráadásul sokszor a konkurens cégek a kezdeményezők - tudta meg a lap Kis Györgytől, az Anima Polygraph Kft. ügyvezető igazgatójától. A kockázatpszichológiai szakember példaként említett egy olyan esetet, amikor a cégnél dolgozó menedzsernek hatalmas összeget ajánlott fel a konkurencia bizonyos európai mértékű stratégiai információkért. A kitervelt akcióban a konkurens cég egy felbérelt embere ellopta a menedzser irodájában található laptopokat. Hogy ne legyen rögtön egyértelmű a cél, természetesen nemcsak a felbecsülhetetlen információkat tartalmazó laptopot tulajdonították el, hanem három másikat is. A laptopokhoz tartozó jelszavak és kódok pedig egészen véletlenül ott hevertek az íróasztal fiókjában, így ezekhez sem volt nehéz hozzájutni.

A tettest végül is hazugságvizsgálóval (poligráf) sikerült nyakon csípni. Vannak persze egyszerűbb, ám furfangosabb módszerek is - mutatott rá a szakember. Például azonos ágazatban működő cégek közös programokat szerveznek. Egy közös sportrendezvény után pedig sokszor közös vacsora következik, kötetlenebb beszélgetéssel. Ha a konkurens cég valamit meg akar tudni, akkor ez remek alkalom arra, hogy elejtett megjegyzésekből olyan információkhoz jusson, amelyek fontosak számára. Arra is van példa, hogy ilyen közös események után barátságok szövődnek, és a későbbi találkozások, közös vacsorák során a mit sem sejtő alkalmazott felesége kotyog ki olyan dolgokat, amiket nem kellene. Az üzleti titkok eltulajdonítása persze nem mérhető konkrét összegekben, de a presztízsveszteség gyakran felbecsülhetetlen - hangsúlyozta a szakember, aki rámutatott, hogy hazánkban még mindig csak akkor foglalkoznak a problémával, amikor már megtörtént a baj. Pedig a biztonsági stratégiák kialakítása sokkal olcsóbb, mint amekkora a kár lehet.

Gondolt egyet s távozott

Persze vannak olyan bűncselekmények, amelyeknél pontosan meghatározható az anyagi kár, így például lopásoknál. Bandula László említette azt az esetet, amikor egy élelmiszer-ipari cég üzemének frissen kinevezett gazdasági vezetője az egyik pénteken gondolt egyet, és milliókat kivéve a kasszából távozott. Ő például azon bukott le, hogy nem bujkált, hanem egyenesen kérkedett a megszerzett vagyonával, így nem volt nehéz megtalálni.

Az anyagi károkozás leggyakrabban a kereskedelemben fordul elő. A többek között veszteségforrás-kutatással foglalkozó Cattani Magánnyomozó-iroda vezetőjének tapasztalatai szerint ebben az ágazatban a lopások 60-70 százalékát a cég alkalmazottai követik el. Igaz, ez a kiugró arány mérséklődött az utóbbi években, mivel a cégek többet áldoznak a megelőzésre. Bogdán Tamás elmondta: az ilyen ügyek felderítésének általában két módja van. Egyrészt rejtett kamerák felszerelésével lehet lefülelni a tetteseket, másrészt úgynevezett bizalmi emberek segítségével derítenek fényt a bűncselekményre és az elkövetőkre. A magánnyomozó elmondta, egy elektrotechnikai cég raktárából például milliós tételben híradás-technikai berendezések tűntek el nemrég. A tetteseket, akik a cég alkalmazottai voltak, az említett két módszer együttes alkalmazásával buktatták le. Természetesen az ilyen ügyek felderítéséhez türelemre van szükség, átlagban 3-6 hónapra - mondta Bogdán Tamás.