Judit
3 °C
6 °C

Dolgos szombatok jönnek

2006.08.17. 07:42
Hat ünnepnap is keddre vagy csütörtökre esik jövöre. Már készül az a rendelet, amely szerint ezeket a köztes nappal együtt hozzácsapnák a hétvégéhez, az így nyert pénteket vagy hétfőt pedig egy közeli szombaton kellene ledolgozni. A sok csere azonban jelentősen kihat a gazdasági termelésre is.

A 2007-es év a munkanap-áthelyezés rekordját hozza: az idén egyre sem volt szükség, 2005-ben és 2004-ben kettő-kettő volt, ám jövőre hat szombaton is dolgoznunk kell - igaz, cserébe hosszú hétvégék sora jön. A tíz munkaszüneti napból 2007-ben több keddre vagy csütörtökre esik, így a mindenkori szakminiszter elrendelheti, hogy az ünnep és a hétvége közé eső hétfő, illetve péntek úgynevezett pihenőnap legyen, amelyet az előtte vagy utána lévő szombaton dolgozunk le. A szociális és munkaügyi miniszter már döntött is erről, bár a Világgazdaság értesülése szerint az elkészült rendelettervezetet a héten még több tárca is véleményezi. A megszakítás nélkül üzemelő vagy a munkaszüneti napokon is működő vállalkozásokat, munkaköröket mindez nem érinti.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a hétvégi feladatvégzéssel járó lazább fegyelem okoz-e pluszkiadást a cégeknek vagy sem. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb (2004-es) adatai szerint az üzleti szférában egy teljesített munkaóra 1631 forintba kerül egy átlagos munkaadónak. Ha a munkanappá nyilvánított szombatokon a dolgozó például "ellógja" a munkaidő felét, akkor ez 6500 forint olyan többletkiadást jelent a vállalatnak, amely mögött nincs teljesítmény.

Naptárhatások

Definicíók
Munkanaphatás: a hétvégék és az ünnepnapok eltérő alakulása miatt nem ugyanannyi munkanap esik a megfigyelt és a viszonyítási időszakra. A munkanaphatást nem csupán a munkanapok száma befolyásolja, de egyes területeken még az sem mindegy, pontosan melyik hétköznapból van több, illetve kevesebb a bázisidőszakhoz képest. Szökőnaphatás: az egy nappal hosszabb időszak egyes felmérések szerint befolyásolja például az éves GDP-növekedést. Naptár- (vagy kalendár-) hatás: a fenti hatások összessége.

Az ünnepek héten belüli elhelyezkedése, gazdasági hatásai makromegközelítésben is bizonytalanságot eredményeznek: már magának a teljesítménynek a számbavétele is nehézségekbe ütközik. Alapvetően befolyásolja a folyamatokat az eggyel több nap (szökőév esetében), a munkanapok eltérő száma, de még az is, hogy a hét mely napja esett bele a megfigyelési időszakba.

A kiskereskedelmi forgalomban például nem mindegy, hogy az adott hónapban hány péntek és szombat van, az ipari termelésben pedig akkor lehet jobb az eredmény, ha a hét közepi napokból több kerül a megfigyelt időszakba, mint a viszonyítási alapba - állapította meg már néhány éve is a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek statisztikai elemzése. Pedig akkor még az a vigaszuk is megvolt a gazdasági folyamatokat figyelőknek, hogy legalább a legfontosabb teljesítménymutatóban, a GDP-növekedésben nem jelentkezik a naptárhatás.

Lassulhat a gazdaság

2004-ben viszont már felmerült a gyanú, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a legerőteljesebb tényezőnek számító szökőnaphatás a magyar gazdaságban is érvényesül: végül a modellek az első negyedéves GDP-ben 0,9-1 százalékpontos eltérést mutattak a kiigazított és kiigazítatlan adatok között. Márpedig kiigazítani muszáj, hiszen a gazdasági teljesítményről akkor kapunk valós képet, ha a változást kifejező mutatókat megtisztítjuk az összes olyan tényezőtől, amely akadályozza, hogy két ugyanolyan időszakot vessünk össze. Az idén a Központi Statisztikai Hivatal bejelentette, hogy a GDP-számokban már 2001-ig visszamenőleg a munkanaphatás nyomaira bukkant. Ráadásul úgy tűnik, ez a hatás egyre erőteljesebb: míg a 2000-es évek elején 0,1 százalékpontos különbségeket okozott a munkanapok eltérő száma, addig 2004-től már többször jelzett 0,3 százalékpontos különbséget a kiigazított és kiigazítatlan adatok között a KSH.

Több szem, több vélemény
A munkapszichológus szerint szombati munkanapokon jóval lezserebb a vállalati hangulat, ez azonban a dolgozói közérzetet javítja, így az egész vállalatnak jót tesz. Kiss Aranka elismerte, hogy ilyenkor a teljesítmény jócskán csökken, különösen a szellemi munkát végzők körében. A több műszakban dolgozók teljesítményét egyáltalán nem befolyásolja a munkanap-áthelyezés - állítja a Tesco Global Áruházak Rt. országos személyzeti igazgatója. Dobák András szerint legfeljebb az egy műszakos, irodai dolgozók munkakedve csappan meg, ám a munkamennyiség náluk is marad. A GKI kutatója ugyanakkor komoly előnyt lát a szaporodó hosszú hétvégékben - a kipihent munkavállaló az ezt követő napokban jobban dolgozik. Adler Judit szerint is csak akkor éri kár a vállalkozást, ha a dolgozó valóban nem teljesít, ám ha például szabadságot vesz ki, akkor nem.

Legutóbb például éppen a héten állt elő ez a helyzet: a második negyedévben (igaz, csak az előzetes számok szerint) 3,6 százalékos volt a bővülés, de a kettővel kevesebb munkanap hatását kiszűrve 3,9 százalékot jelzett a KSH. A Világgazdaság a magyar adatok esetében igyekszik következetesen a tisztított adatokat közölni első helyen. Jövőre a keddi és csütörtöki ünnepnapok még nagyobb fejtörést okozhatnak, hiszen egy-egy ilyen esetben három nap súlya is változhat a héten: az ünnepnapon kívül a hétfői, pénteki pihenőnap és a "munkás" szombat gazdasági erő szempontjából való felmérése is komoly kihívást jelent.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!