Átalakíthatók
Aggasztó lehet, hogy a nagy alapterületű kereskedelmi üzleteket a minél gyorsabb megtérülés érdekében minimális költséggel, olcsó technológiával építik, így ha egy hipermarket jövedelmezősége csökken - például az erős verseny miatt -, akkor az nagy valószínűséggel meg is szűnik. A forgalmas csomópontok mellett így idővel "kísértetcsarnokok" tátonghatnak. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ettől nálunk semmiképpen sem kell tartani, mert a hipermarketek építése egyben ingatlanfejlesztés is, s ezek a csarnokok minimális ráfordítással átalakíthatók logisztikai létesítményekké.
Kisebbeket építenek
Az elemzők szerint a következő években a vásárlőerő továbbra is gyorsan nő. Ennek köszönhetően azonban nem csupán a hipermarketek növelhetik forgalmukat, hanem más élelmiszer-kereskedelmi csatornák is. Ezek az áruházláncok nem véletlenül igyekeznek "közelebb kerülni vásárlóikhoz" - a Tesco és az Auchan is közölte, hogy kész az átlagos szupermarketnél valamivel nagyobb, de a hipermarketnél jóval kisebb élelmiszerüzletek építésére. A Spar hipermarket-hálózata mellett erős szupermarketláncot működtet, és nemrég vásárolta meg az akár ebbe a kategóriába is sorolható Kaiser's-boltokat. Kisebb Cora-üzletek valószínűleg nem épülnek, hiszen a Cora közvetve kapcsolódik a Csemege-Match Rt. hálózatához.
A hálózatok térképe alapján elmondható, hogy a nagy alapterületű áruházak zömmel Budapesten és környékén épültek (21 üzletet húztak fel a fővárosban és agglomerációjában, s további 2-3 nyitása várható). A Tesco és az Interspar hálózata egyértelműen országos, míg a Cora és az Auchan két-két vidéki nagyvárosban van jelen a fővárosi agglomeráción kívül.
Félmillió négyzetméter
A hét éve tartó, több százmilliárd forintot felemésztő beruházási hullám végeredményeként a hipermarketek összes alapterülete jelenleg csaknem félmillió négyzetméter. Az ilyen áruházak 20 százalékkal részesednek a napi fogyasztási cikkek évi 2000 milliárd forintos piacából, a teljes kiskereskedelmi forgalomból pedig 17-18 százalékos részt szakítanak ki. Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató intézet ügyvezetője szerint ezek a boltok a vásárlóerő növekedésével néhány éven belül 25 százalékot szereznek meg az élelmiszer-piaci forgalomból, és a teljes kiskereskedelem 20 százalékát is ők bonyolítják majd le. Ez az európai átlagnak megfelelő arány lenne.