Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Másfél millió banki adós országa

2004.11.05. 08:58
Jóval nagyobb ütemben nő a hitelfelvevők száma Magyarországon, mint a takarékoskodóké - írja a Magyar Hírlap. Budapesten egy év alatt majdnem megháromszorozódott a banki adósok száma. A piackutatások szerint az adósságcsapda veszélye egyre többeket fenyeget: az adósok jelentős hányada jövedelmének akár negyedét törlesztésre fordítja.
Németországban a háztartások nyolc százaléka törleszti késedelmesen hiteleit, ezen belül a keleti országrészben minden tizedik család küszködik túl nagy adósságtömeggel - derül ki a német családügyi minisztérium felméréséből. Osztrák elemzők szerint Ausztriában az ügyfelek 15 százaléka nem fizeti vissza időre hiteleit - írja mai számában a Magyar Hírlap. Arra nincs adat, hogy a magyarok milyen arányban vállalnak erejükön felüli törlesztési kötelezettséget, de szakértői becslések szerint az adósságcsapdába kerültek aránya már most hasonló, s félő, hogy gyors ütemben tovább nőhet.

Túl bátor a lakosság?

Magyarország másfél millió banki adós országa - mondta a lapnak Varga Zoltán, a GfK Piackutató vezető pénzügykutatója. Úgy látja, hogy egyre kisebb az aggodalom az eladósodással szemben, a lakosok mind bátrabban nyúlnak a hitelekhez. A bajt elsősorban az jelenti, hogy nem gondolnak több évre előre. Az újabb kölcsön felvételénél csak arra figyelnek, hogy a bank által megadott törlesztőrészlet belefér-e még havi jövedelmükbe, de a szemre kicsi törlesztőrészlet fogyasztási hitel esetében is hat-hét éves eladósodáshoz vezet. A tartalékok azonban egyre csökkennek, a GfK friss kutatása szerint a kölcsönnel élők nagyobb része már havi jövedelmének negyedét fordítja adósságtörlesztésre, miközben két éve ez az arány tíz százalékot tett ki.

Kissé emelkednek a megtakarítások

A megtakarítók száma eközben csökkent. Az utóbbi hónapokban azonban mintha fordulat következett volna be. Az őszi tartalékolási időszak kezdetével többen raknak félre - igaz, csak keveset -, mint ahányan újabb adósságba verik magukat - írja a Magyar Hírlap. A megtakarítások növekedését segíti, hogy több banknál is tíz százalék felett maradtak egyes akciós betéti kamatok. Ez sokkal magasabb, mint amit az első fél év táján jósoltak, az irányadó kamatok ugyanis jóval kisebb ütemben csökkentek, mint ahogy korábban várták.

A két számjegyű kamatok Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese szerint is lélektani határnak számítanak a megtakarítási kedv megőrzésében. Mint mondta, egy 9,8 és egy 10,2 százalékos éves kamattal hirdetett lekötési lehetőség között csak 0,4 százalékpont ugyan a különbség, de mégis elkezdődik a banki betétek csökkenése, és egyre többen keresik az alternatív megtakarításokat, a befektetési alapokat és az állampapírt. A bankoknak még nem kell tartaniuk komolyan a megtakarítások elvándorlásától. Ahogy Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak fogalmazott, nem képesek elszakadni a bankoktól, a pénzintézeti betétek és a készpénz még mindig több mint a felét teszi ki a lakosság megtakarításainak, ami jóval nagyobb arány, mint a fejlett piacgazdaságokban. A betétek és a takarékkönyvek mellett csak az ingatlant említik még sokan jó befektetésként. Ezt igazolta a GfK kutatása is, az építmények iránt legerőteljesebben a tehetősek vonzódnak, s a lakásvásárlásokkal sokszor az utódokról gondoskodnak.

Az idei megtakarítási helyzet alakulását Varga Zoltán szerint erősen befolyásolja majd, hogy karácsony táján milyen lesz a kiköltekezés, amely tavaly rekordértéket ért el. Ha önmegtartóztatók lesznek a lakosok, nem vesznek el teljesen az őszi tartalékok, s kissé javulhat a megtakarítási ráta.