Mária
-6 °C
-2 °C

Mit kell tudni a kártyaadósságról?

2006.10.19. 00:35
Egyre többen váltanak ki klasszikus hitelkártyát. A jegybank adatai szerint tavaly a kiadott bankkártyák 62,8 százaléka hitelkártya volt, a forgalomban lévők száma meghaladta az egymilliót. Mi a különbség a bankkártya és a hitelkártya között, kik igényelhetnek hitelkártyát, mik lehetnek a buktatók? Utánajártunk.

A klasszikus hitelkártya alapesetben vásárlásra jó. Mögötte olyan bankszámla áll, amelyen nem lehet pénzt lekötni, nem alkalmas átutalásra, csak a kártya-tranzakciók fedezhetők vele. Meghitelezett havi költéseinkről hó végén számlát kapunk, ekkor dönthetjük el, azonnal visszafizetjük-e a teljes összeget, vagy annak csak egy részével tesszük ezt.

Hitelkártya-igényléskor a pénzintézet meghatároz egy hitelkeretet, amelynek terhére használhatjuk a plasztikot. Ez a keret állandóan újratöltődik, tehát ha az ügyfél visszafizeti tartozása egy részét, az újra felhasználható. Vagyis a tranzakcióhoz rendelkezésre álló összeg a teljes hitelkeret és az igénybe vett hitel különbsége. Az elszámolás az úgynevezett fordulónapokon történik, a felhasznált hitel legalább minimálisan előírt összegét a türelmi időszak végéig kell visszafizetni.

Türelmi időszak

A türelmi időszak változó a különböző bankoknál: általában 15 nap szokott lenni. A hirdetésekben olvasható 45-51 napos kamatmentes periódus tehát úgy jön ki, hogy a számlazárás utáni türelmi periódust is hozzáadják a számlázási időszak egy hónapjához. A 45-51 nap csak akkor ennyi, ha az ügyfél a számlázási időszak legelső napján használja a bankkártyáját. Ha mondjuk 28-án fizetünk vele, csak 17 napig kamatmentes a hitel (két nap hó végéig, plusz a türelmi időszak).

A pénzintézetek többségénél tehát akár 45 napos is lehet a kamatmentes periódus. A HVB-nél és a Raiffeisennél 46 napig, a Citibanknál és a Credigennél 51 napig, az Inter-Európa Banknál 42 napig, a Cetelemnél 50 napig kamatmentes a hitel.

Minimális törlesztés

Trükkök, buktatók
Egyes esetekben a pénzintézetek nem nézik jó szemmel, ha hónapokon keresztül csak a minimálisan kötelező részt törleszti az ügyfél. Ilyen esetekben akár az is előfordulhat, hogy nem hosszabbítják meg a hitelkártyát annak lejárta után. Arra is figyelni kell, hogy egy hónapban csak egyszer lehet feltölteni a hitelkeretet, csak a számlázási időszak végén. Vagyis hiába fizetjük be előbb a felhasznált összeget, azt csak a fordulónapon írják jóvá a számlán.

A türelmi időszak végéig az adott számlázási időszak lezárásakor fennálló tartozás meghatározott százalékát kell visszafizetni. A fennmaradó tartozás továbbvihető a következő hónapokra. A bankoknál általában a felhasznált hitel minimum öt százalékát kötelező visszafizetni. Az Erste Banknál és a Citibanknál öt százalékot, de minimum kétezer forintot kell visszafizetni, az OTP Banknál, a Credigennél és a HVB Banknál szintén öt százalékot, de minimum ötezer forintot. A K&H Banknál, az Inter-Európa Banknál és a CIB Banknál tíz százalék a minimum törlesztőrészlet.

A vissza nem fizetett részre igen magas kamatot kell fizetni. Az éves THM 30-45 százalék körül mozog, a havi kamat is meghaladja a legtöbb esetben a 2 százalékot. Az ügyfélnek tehát úgy éri meg, ha minél hamarabb visszafizeti a kölcsönt, a banknak pedig az a jó, ha az adós sokáig fizeti a magas kamatot.

Fizetnek, nincs gond

Az ügyfeleknek azonban csak a kisebbsége fizeti vissza a teljes hitelösszeget a türelmi időszak vége előtt. A Budapest Banknál a kártyát az ügyfelek elsősorban annak hitelfunkciója miatt igénylik, így a teljes összeget visszafizető ügyfelek aránya 10 százalék alatt van. A Credigennél hasonló a helyzet, ügyfeleik legnagyobb része kihasználja a hitelkártya nyújtotta lehetőségeket, nem fizetik vissza a teljes kinnlévőséget.

Az Erste Banknál az adósok 20 százaléka teljes tartozását törleszti, további 30 százaléka csak a minimumot fizeti vissza. Az MKB Banknál 20-30 százalék, a K&H Banknál ugyanennyi, az ügyfelek harmada fizeti vissza a felhasznált hitelkeretet.

Bank Kártyatípus Éves díj (Ft) Kamatmentes periódus Minimális törlesztés THM (%) Havi kamat
Budapest Bank
MasterCard Electonic/Standard 3350/4990 45 nap 5% 40,47 2,87%
CIB CIB MasterCard 5900 45 nap 10% 36,07-47,40 2,5%
Cetelem
Aura 3490 50 nap 5-10% 30,49-35,54 2,75%
CITI Bank
Jövedelemalapú Citibank 0 Ft, ha min. 9900 Ft-ot költ 51 nap 5% min. 2000 Ft 41,57 2,95%
Credigen
Általános Hitelkártya 4000 51 nap
5% min. 5000 Ft 29,97-39,29 n.a.
Erste Bank
Visa Classic 2990 45 nap 5% min. 2000 Ft 42,30-47,51 2,95%
HVB Bank
Narancs/Kék 2990 (3900)/3990 (4900) 46 nap 5% min. 5000 Ft 31,05-40,11/ 31,23-34,29 1,99%
Inter-Európa Bank
Visa Electron 3500 42 nap 10% 30,42 n.a.
K&H Bank
MasterCard/Visa 5000 45 nap 10% 34,45 2,5%
MKB Bank Visa Classic 5000 45 nap 5% 35,28 2,5%
OTP Bank MasterCard/Visa 5000
45 nap 5% min. 5000 Ft 30,64-39,28
2,4%
Raiffeisen Bank Standard Oxigen
5200 46 nap 5% 29,20-38,19 2,39%

(Klasszik típusú hitelkártya-kondíciók a bankok honlapjai és a PSZÁF adatai alapján)

Drága készpénz

Hitelkártyával készpénzt is fel lehet venni, igaz, nagyon drágán. Erre ugyanis nem vonatkozik a kamatmentesség. Oka, hogy a készpénzfelvétel kockázatosabb tranzakciónak minősül, ezt a kockázati felárat fizettetik meg az ügyfelekkel. A pénzintézetek ráadásul - saját bevallásuk szerint - a kártyás vásárlásokat szeretnék ösztönözni. A K&H Banknál például ha az ügyfél készpénzben veszi fel a kártyájához rendelt hitelkeretet, az automatikusan személyi kölcsönnek minősül, és árazásban is azonos azzal.

Az Erste Bank szerint még egy oka van annak, miért terhelik meg azonnal kamattal a készpénzfelvételt. Ha kamatmentes lenne a pénzfelvétel, azzal teljesen kockázatmentes bevételre lehetne szert tenni. Az ügyfél felvenné a pénzt, lekötné egy hónapra, majd visszafizetné ugyanabból a betétből a kamatmentes időszak lejárta előtt. A betétért biztosan kapna kamatot, s mivel a hitelért ugye nem kell fizetni, tehát kockázatmentes, biztos bevétele lenne.

A hazai piacon az Inter-Európa Bank a kivétel, ők ugyanis készpénzfelvétel estén is biztosítják a 42 napig tartó kamatmentességet (természetesen az összes feltétel teljesülése esetén).

Nem használjuk ki a keretet

Az ügyfelek egyébként jellemzően nem is készpénzfelvételre használják hitelkártyáikat. Az Index által megkérdezett bankoknál az ügyfelek a maximális hitelkeretnek csak a töredékét használják fel. Az MKB Banknál átlagosan 30 ezer forintot vásárolnak havonta, az Erste Banknál 9 ezer forintot költenek. A Credigennél elmondták, igencsak változó az ügyfelek viselkedése, vannak olyanok, akik egy nagyobb összegű vásárlással használják ki hitelkeretüket, de a legtöbben néhány tízezer forintos vásárlással.

A Budapest Bank szerint a vásárlások összegét jelentősen befolyásolja, hogy mennyi idő telt el a kártya igénylése óta. Új ügyfelek az első néhány hónapban sokkal intenzívebben költenek, később ez a költési átlag stabilizálódik 30 ezer forint környékén. A K&H Banknál a vásárlások mértéke nagyjából megegyezik azzal, amit a dombornyomott bankkártyákkal vásárolnak az ügyfelek. Az elektron kártyáknál azonban jóval többet költenek a hitelkártyával. A Citibank tájékoztatása szerint a visszafizetési szokások eltérőek lehetnek többek között életkor, foglalkozás, jövedelmi viszony, végzettség vagy lakóhely szerint. Az ügyfeleik nagyobb része nem fizeti vissza a teljes felhasznált hitelkeretet a fizetési határidőig, csupán a minimum fizetendő összeget.

Kedvezményekkel csábítanak

Az MNB adatai alapján tavaly a kiadott bankkártyák 62,8 százaléka hitelkártya volt, a forgalomban lévő hitelkártyák száma meghaladta az egymilliót. A termék egyre népszerűbb Magyarországon, egyre többen igényelnek, és a pénzintézetek egyre könnyebben adnak hitelkártyát potenciális ügyfeleiknek. Nagyon gyakran különböző kereskedelmi partnerek közreműködésével érik el az ügyfeleket, például vásárlói kártya tulajdonosai kaphatnak ajánlatot - ezek a co-branded (társmárka) hitelkártyák. Előfordul, hogy áruhitellel, vagy személyi hitellel rendelkező ügyfeleknek a hitel teljes visszafizetése után ajánlanak fel hitelkártyát, amit azok telefonon vagy levélben aktiválhatnak.

Az MKB Bank először 2002-ben bocsátott ki klasszikus hitelkártyát. Azóta több tízezret adtak ki. A Budapest Bank 2004 júniusában indult olyan hitelkártyával, amelyhez kamatmentes periódus is kapcsolódik, dombornyomott kártyát pedig 2005 májusában adtak ki. Azóta több mint 200 ezer élő szerződésük van. A Credigen alig egy év alatt - tavaly októberben adták ki első kártyájukat - 20 ezer plasztikot bocsátott ki. A Citibank 1999 januárjában bocsátotta ki első klasszkus hitelkártyáját, és még ugyanezen év végén jelent meg első közös márkajelzésű, azaz co-branded hitelkártyájuk az akkori Westellel közösen.

A megélénkült piacon a bankok különböző kedvezményekkel próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket. A legtöbb hitelkártyához utazásbiztosítást adnak, ami általában meghatározott időre szól, és utazás előtt kell aktiválni. (A prémiumkártyákhoz persze több szolgáltatást nyújtanak, de ezeknek általában háromszoros az éves díjuk, és több feltételt kell teljesíteni igénylésükhöz.) Nagyon sok hitelkártyával lehet kedvezményesen vásárolni egyes üzletekben, sokszor akár 5-10 százalékos kedvezményt is adnak. Olyan hitelkártyák is vannak, amelyek visszatérítik az elköltött összeg 1 százalékát, ezzel is ösztönözve tulajdonosát a használatára. A banknak ugyanis az éri meg, ha minél többször használjuk a hitelkártyát.

A Raiffeisen Bank egy teljesen új konstrukcióval lépett piacra október közepén. Okoskártyának nevezett hitelkártyájuk a hagyományos bankkártya/bankszámla előnyeit egyesíti a klasszikus hitelkártyák lehetőségeivel. A kártyatípus biztosítja a kamatmentes periódust a vásárlási keret terhére, míg készpénzfelvételi tranzakciókat a bankszámla egyenleg terhére számolja el.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!