Gondok az ingatlanhiteleknél

Nagyjából az év közepére lett kézzelfogható mind a lakossági, mind a céges kinnlevőség-kezelés területén a visszafizetések terén előzőleg prognosztizált csökkenés - adott helyzetképet Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége elnöke (Mahisz), az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. ügyvezetője.

A megszorító intézkedések eredményeként többen ezt a jelenséget jóval előbbre várták, azonban - elsősorban a lakossági területen - az érintettek zöme további hitelfelvétellel, illetve meglévő kölcsönei kiváltásával, átütemezésével próbálta kezelni a helyzetet. Mostanra azonban sokak számára ezek a lehetőségek is megszűntek, így - hangsúlyozta Thummerer Péter - egy jelentősebb viszszaesésre van esély a kötelezettségek teljesítése területén.

Az év hátralévő részét illetően borúlátó Pongrác László, a Makisz alelnöke, a Sigma cégcsoport vezérigazgatója is. A lakosság fizetőképességének második negyedévi 5-7 százalékos romlása az év második felében tovább erősödhet, s ez szerinte éves szinten a fizetési fegyelem 10-15 százalék közötti romlását jelentheti. Ez pedig érdemben megnehezíti a munkájukat, hogy a sorolt követelések között a megbízóik érdekeit megfelelő szinten képviselhessék.

A fizetési helyzet romlását a lakossági szektorban az Intrum Justitiánál több téren is érzékelik: 2007 első feléhez képest közel másfélszeresére nőtt az átvett követelések száma, miközben az átlagos tőkeértékében folyamatos csökkenés figyelhető meg, ez pedig - mint a társaság értékesítési igazgatója, Majorosi Gyöngyvér rámutatott - arra utal, hogy egyre többeknek jelent gondot már a viszonylag alacsonyabb értékű számlák határidőre való kiegyenlítése is. Számokban kifejezve, az előző év első hat hónapjához képest ez átlagosan közel tízezer forinttal kisebb tőkeértékű követeléseket jelent, miközben a számla átlagkora egy év alatt 164 napról 190-re nőtt.

Az eladósodás, a bankok kínálta hitelek átgondolatlan igénybevétele a teljes magyar lakosság körében tapasztalható á véli az Eye Watch üzleti csoport kommunikációs vezetője, Morva Gábor. Ennek egyik eredője, hogy a szolgáltatók saját hatáskörükben már maguk is próbálnak lépéseket tenni a nemfizetés elmélyülésének megállítására, illetve a notórius nem fizetők mielőbbi kiszűrésére. Jó példa erre a mobilszolgáltatók egymás között fenntartott közös feketelistája, amely a számlatartozást nem rendező ügyfelek számára a többi mobilcég felé is bezárja a kapukat.

Új tendenciaként észlelhető, hogy az ingatlanfedezetes kölcsönök terén is gondok vannak már, mint Thummerer Péter fogalmazott: a bankok részéről egyre inkább jelentkezik az igény az ingatlanfedezetes hitelek kezelésére mind az aktív, mind pedig a már felmondott szakaszban. Ezt vetíti előre az is, hogy a szabad rendelkezésű jelzáloghiteleknél a más bank általi újrafinanszírozás mint lehetőség egyre kevésbé lesz követhető út Pongrác László várakozása szerint, s ez a követelések zömének felmondását eredményezi majd. Mindazonáltal véleménye szerint a banki követelések közül először a fedezetlen kölcsönök száma ugrik meg (áru-, személyi, folyószámla-, hitelkártyahitelek), ezeket a sorban a szabad rendelkezésű, jelzáloggal fedezett hitelek követik.

Jóllehet, a lakosság fizetési morálját nézve a banki szegmens a második körben található - a háztartások havi költségvetésükben első körben ugyanis a tapasztalatok szerint a távközlési és egyéb kényelmi szolgáltatások díjaival kerülnek elmaradásba, ezt követik a fedezetlen hitelek és a közüzemi tartozások, majd legvégül a fedezett kölcsöönk -, 2008 második negyedében a banki ügyek aránya már meghaladta a közműszektorét.

Mindez azzal is magyarázható az Intrum Justitia értékesítési igazgatója meglátása szerint, hogy a bankszektorban a fizetési kontroll jóval szigorúbb, mint a közüzemi szegmensben, az előbbinél a legalacsonyabb az átlagos számlakor, míg ez a közműszektorban eléri az egy évet. A jövőre nézve egyelőre nem lát olyan tendenciákat, befolyásoló tényezőket Morva Gábor sem, amelyek a nemfizetés terén jelentős változást hozhatnának. A jogi szabályozás elégtelen volta, a piaci önszabályozás hiánya tovább konzerválja a kialakult állapotokat. Thummerer Péter a jogi eljárások számának növekedését várja azon ügyekben, amelyeket a kinnlevőség-kezelők nem tudnak időben megoldani az adós fizetési képességének, illetve szándékának a hiánya miatt.