Kornélia
2 °C
9 °C

Törvényellenes fejlesztés a Hajógyári szigeten?

2006.03.16. 14:00
A napokban megállapodott a III. kerülettel a Hajógyári sziget déli 32 hektárának tulajdonosa a területen tervezett fejlesztésekről és egy, a szigetre vezető alagút megépítéséről. Így több mint 300 ezer négyzetmétert építenek be a szigeten, holott a területet az Index információi szerint törvényi előírásokat megszegve adták magánkézbe. Az ingatlanon egy római kori helytartói palota romjai állnak, így annak a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kizárólagos állami tulajdonban kellene maradnia.
A Bogdáni út folytatásaként közúti alagúton lehet majd behajtani a Hajógyári szigetre Óbudáról - erről állapodott meg a napokban a III. kerület és a szigeten 32 hektárral rendelkező Álomsziget 2004 Ingatlanhasznosító Kft. Az egyezség fejében a befektető 3500 fős konferenciatermet, szállodát és szabadidőközpontot építhet a sziget déli részén - holott az ingatlan a kulturális örökség védelméről szóló, 2001-ben elfogadott törvényben foglaltak ellenére került a birtokába.

Az örökségvédelmi törvény melléklete 16 oldalon keresztül nevesíti azokat a műemlékeket és műemlékegyütteseket, amelyeknek műemléki értékük miatt kizárólagos állami tulajdonban kell maradnia. A felsorolásban a 21. pontban szerepel a budapesti 18386/4-es helyrajzi számon található ingatlan az "aquincumi helytartó palotájának maradványai" megnevezéssel. A helytartói palota már 1973 óta védett, a terület azonban a törvényi előírás ellenére már 2003 októbere óta nincs az állam tulajdonában.

Az egyik kéz védte, a másik eladta

Noha az NKÖM egy 2004. májusi levele szerint a a minisztérium 2003-ban többször felhívta az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy az épületet állami tulajdonban kellene tartani, az ÁPV 2003-ban mégis lefolytatta a privatizációs eljárást.

A Hajógyári sziget déli 32 hektáros területének - rajta a római-kori palotának helyt adó ingatlannak - a tulajdonosi jogait gyakorló Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft. 66,79 százalékos tulajdonát 4,6 milliárd forintért eladták eladták a Plaza Centers akkor még száz százalékos tulajdonában álló Erconer Gazdasági Szolgáltató Kft.-nek, amelyben később az MKB Bank 50 százalékos tulajdonrészt szerzett. A HSZV-t az új tulajdonosok nem sokkal a vásárlás után átalakították és átnevezték Álomsziget 2004 Ingatlanhasznosító Kft.-vé.

Az APEH-től a plázákig

Az Álomsziget 2004-nek jelenleg 15 tulajdonosa van, a kisebbségi tulajdonosok között találjuk a felszámolás alatt álló Cooptouristot, a Nádudvari Agráripari Szövetkezetet, egy ciprusi off-shore céget, az Épszer Rt.-t és az APEH Szabolcs-Szatmár-Megyei Igazgatóságát is. A cégnek két meghatározó tulajdonosa van, a többségi, és így közvetlen irányításra alkalmas Ercorner mellett jelentős befolyással rendelkezik benne a watford-hartefordshire-i bejegyzésű Obuda Investment Limited is. A Plaza Centers Europe elnöke, Shmuel Sammy Smucha 2004. májusa óta az Álomszigetnek is az egyik vezető tisztségviselője.

A Hajógyári szigeten az Álomsziget 2004 Kft. a fő tulajdonos előéletéhez - a Plaza Centers csaknem húsz magyarországi bevásárlóközpontot épített, köztük a Duna Plazát - nagyszabású, ám az érintett szakértők szerint több pontból is aggályos beruházást tervez. A volt hajógyár területére tervezett fejlesztési elképzelések megvalósítását a sziget tavaly decemberre elkészített szabályozási terve tartalmazza.

Színház, kaszinó, régészeti romkert

Az úgynevezett Kis-sziget középső részére - ahol ma a Dokk nevű szórakozóhely mellett többek között ruházati, grafikai és filmipari cégek telephelyi találhatók - múzeumot, színházakat és egyéb kulturális, valamint szórakoztató létesítményeket terveznek. A Kis-sziget déli csúcsát - az Árpád-híd pillérétől délre lévő részt - érdemben nem érintenék a változások, annál inkább az úgynevezett Nagy-szigetet, ahová a 300 ezer négyzetméternyi fejlesztések zömét tervezik.

Ezen a területen jelenleg főként zöldterület, valamint egy lovarda, néhány étterem és szórakozóhely van. Itt szállodák és apartmanhotelek épülnének, továbbá egy 3500 fős kongresszusi központ, egy kiállítóterem és egy kaszinó. A tervek szerint a szigeten összesen több mint 210 ezer négyzetméternyi különféle szállodaépület készülne el, a kaszinó csaknem 30 ezer négyzetméteres, a kongresszusi központ 60 ezer négyzetméteres lenne.

Keresztbe tesz a Sziget-fesztiválnak?

Már ezek a fejlesztések is számos, elsősorban közlekedési és környezetvédelmi aggályt vet fel. Elsősorban a sziget megközelíthetőségével lehetnek majd problémák, a szabályozási terv ugyanis számol a még csak a távlati tervekben lévő északi Duna-hidakkal, az északi, a Sziget-fesztiválok bejáratául is használt K-híd újjáépítésével, valamint az Árpád-híd közelében lévő Bejárati híd (Hajógyári utcai híd) átépítésével.

Az építkezéshez szükséges teherforgalmat azonban a szabályozási terv szerint is csak a K-híd bírná el, így egyrészt megnövekedne annak terhelése. Úgy tudjuk, a szakértők arra is figyelmeztettek: a beruházás megkezdése után a Sziget-fesztivált nem vagy csak korlátozottan lehetne megtartani. Igaz, március elején a beruházó megállapodott a kerülettel arról, hogy a Bogdáni út folytatásaként - tehát a K-hídtól délre - közúti alagúton lehetne bejutni a szigetre, kérdés azonban, hogy ez az alagút alkalmas lenne-e a beruházás

A hatóságok komoly környezetvédelmi kifogásokat is megfogalmaztak információink szerint. Úgy tudjuk, a főpolgármesteri hivatal környezetvédelmi ügyosztályának egy január 26-i levele élesen bírálta a tervezett beruházást. A hatóság szerint nem elfogadható a fák koronaszintjét és a jelenlegi épületek magasságát meghaladó épületek építése, márpedig a tervekben 25-30 méter magasságú házak is szerepelnek.

Zöldfelület lehet-e a romkert?

Zöldszempontból aggályos az árvízi védvonal megváltoztatásához kapcsolódó másfél méteres talajszint-emelési elképzelés, valamint a római kori palotánál tervezett régészeti park zöldterületként értelmezés is. Így az ügyosztály a levélben a szabályozási terv elfogadását a jelenlegi formájában egyáltalán nem támogatta (bár felajánlotta, hogy szívesen részt vesz a későbbi tervkészítést megelőző egyeztetésekben).

A romkerttel azonban nemcsak az a baj, hogy a régészeti területet információink szerint jogszabályellenesen akarják zöldterületként számítani. Sokkal komolyabb problémát jelenthet a beruházók számára, hogy - mint az az NKÖM már hivatkozott, 2004. májusi leveléől kiderül - a kulturális örökségvédelmi hivatalnak és a kultusztárcának annyit sikerült elérni: a HSZV privatizációja során a KVI ötéves opciós jogot szerzett az állam javára a műemlékegyüttes piaci áron történő megvásárlására. Igaz, az öt évből már csaknem három eltelt anélkül, hogy bármi is történt volna.

Kösse meg most utasbiztosítását!

Utazni készül, de még nem kötött biztosítást? Online, 5 perc alatt elintézheti!

Tavaszi szünet belföldön

Kapcsolódjon ki családjával a tavaszi szünetben vagy töltse a húsvéti ünnepeket pihenéssel, kényeztetéssel!