Ilona
16 °C
33 °C

Gyorstalpaló pénzhamisítóknak

2007.06.30. 13:12
Aki hamisítani akar, annak sok mindenre oda kell figyelnie. A nagyobb címleteket nagyon ellenőrzik, és egy húszezresnél azt sem mondhatjuk, hogy váltópénzként kaptuk vissza őket. A kisebbeken meg nem lehet eleget profitálni. Az ezres volt eddig a nyerő, de az MNB az 1997 óta negyedik sorozat kibocsátásával odacsap.

"Ha valakit elkapnak egy hamis húszezressel, az kész bukta. Egyből, a helyszínen. Mert ő nem mondhatja azt, hogy valakitől visszakapta, hiszen annál nincs nagyobb címlet" – figyelmeztet Szabolcsy István, a Magyar Nemzeti Bank emissziós szakterületének feldolgozástechnológiai szakértője. Hát igen, béna pénzhamisítók lennénk, nekünk ez eszünkbe sem jutott, ha belevágtunk volna, tuti, hogy a nagy pénzre gyúrunk, és a húszezresekkel próbálkozunk.

Legyen nagy, de ne nagyon

Még a Bartók-ezres is beváltható
Nemcsak a forgalomból most kivont három Mátyás királyos, kék ezres sorozat darabjait vihetjük be augusztus 31. után a postákra, a kereskedelmi bankokhoz, a takarékszövetkezetekhez vagy az MNB-hez beváltásra. Még az 1997-ben leváltott sorozat három címlete, a lila Ady-ötszázas, a zöld Bartók-ezres és a barna Széchenyi-ötezres is beváltható 2009. december 31-ig forgalomban lévő pénzekre, de ezek már csak az MNB-nél. A váltás ingyenes, így névértéket kapunk a kivont pénzekért. Csak tavaly 80 000 darab ilyen bankjegyért adott az MNB összesen 180 millió "új" forintot.

A profik nemcsak erre gondolnak, amikor kiválasztják, hogy milyen pénzt hamisítanak. Fontos a címlet, hiszen minél nagyobb pénzt gyártanak, annál nagyobb a profit. Azt is figyelembe veszik azonban, melyik címletet milyen valószínűséggel ellenőrzik a pénztárosok a boltokban, bankokban, piacokon, postákon, és azt is, hogy milyen címleteken milyen biztonsági elemek vannak.

Emellett azt sem hagyják figyelmen kívül a maszek pénzgyártók – akik többnyire tényleg maszekok, a kilencvenes évek végi nagy ötezres-hamisítási ügy óta jellemzően esetenként egy-két bankjegy kerül kézre –, hogy az ezres elég sokat mozog a forgalomban, így gyorsan elhasználódik. Ezért néha egy valódi, de már használt ezres rosszabbul néz ki, mint egy hamis, de új.

Sebezhető Mátyás

Ezek szerint a szempontok szerint az 1997 óta forgalomban lévő forintsorozat legsebezhetőbb darabja az 1000-es: évek óta a hamisított pénzek kétharmada-háromnegyede ez a címlet. A Mátyás király arcképével díszített, kékes színű pénzből tavaly tavasszal már a negyedik sorozatot bocsátotta ki a jegybank, és mivel mostanra a forgalomban lévő ezresek kétharmada már az új sorozatból kerül ki, június elején bejelentették: az előző három sorozatot augusztus 31-ig bevonják a forgalomból, így azok – köztük a 2000-ben kibocsátott, sorszám helyett Millennium felirattal ellátott darabok – szeptember 1-jétől már nem használhatók fizetésre.

Mire figyeljen az ezresen?
Mire figyeljen az ezresen?

Az eddig kibocsátott kék ezresek bevonása nem azt jelenti, hogy aki szeptemberben talál még a tárcájában egyet ezekből – vagy, mint más címleteknél volt rá példa, egy megörökölt lakásban bukkan rá egy szatyornyi, már bevont pénzre –, az bukott egy ezrest. A pénzeket ugyanis néhány hónapig még beváltják a postákon, a kereskedelmi bankokban és a takarékszövetkezetekben, míg a nemzeti banknál egészen 2027-ig adnak új ezrest (vagyis remélhetőleg akkor már ezer forintnyi eurót) a régi ezresért is.

Kígyós fémcsík

Az új ezres két új biztonsági elemet tartalmaz az eddig forgalomban lévőkhöz képest: ellátták hologram hatású fémcsíkkal – eddig ezt csak a 2000 forintostól kezdődően alkalmazták –, méghozzá a többi pénzen lévő egyenes fémcsíkkal szemben egy kígyózó formájúval (innen a nem hivatalos kígyós ezres elnevezés). Eltér a többi pénzen alkalmazott fémcsíktól a színe is: ez vörösréz színű, míg a többi bankjegyen ezüstös, "fémszínű" a hologramos csík.

A másik új biztonsági elem egy úgynevezett irizáló sáv a pénz közepén: ez egy olyan nyomat, amely csak akkor látható, ha bizonyos szögből nézzük, akkor gyöngyház színű, és az 1000-es szám látható rajta, mondja Pusztai Csaba, az MNB munkatársa. Az MNB szakértői biztosak abban, hogy az új biztonsági elemeknek köszönhetően töredékére csökken szeptembertől a hamis ezresek száma. A magyar bankjegy-hamisítási számok egyébként is kedvezőek: a jegybank statisztikái szerint az idei év első negyedévében 2725 darab volt a hamis bankjegy a forgalomban lévő 300 millióból.

Kétszázassal is próbálkoztak már

A hamisítók ugyanis az ezresek mellett minden címlettel próbálkoznak: a jegybankhoz kerültek már túl sok hasznot nem hozó 200 és 20 000 forintosok, voltak olyan hamisítványok, amelyeket kézzel rajzoltak, de még a profibb házi gyártású pénzek egy részét is könnyen ki lehet szűrni. A biztonsági jelek egy része ugyanis könnyen és bárki által felismerhető jelzés – mint például a fémcsík –, amelyet ráadásul nehéz másolni.

A fémcsík mellett ilyen jel a már említett irizáló sáv, vagy az ezreseken 2000 óta, az ötszázasokon 2001 óta alkalmazott OVI-megoldás: egy úgynevezett optikailag változó tulajdonságú festékkel nyomtatják a pénz egy részét, amely a rátekintés szögétől függően változtatja a színét. Ezeknek a bankjegyeknek a bal felső sarkában lévő "MNB" felirat lesz vöröses lila vagy sárgás zöld (illetve arany vagy zöld színű), attól függően, honnan nézzük.

A legjobb hamisítványokat nemcsak a lakossági felhasználók, sokszor még a profi pénztárosok sem ismerik fel (egy, még a gulden időszakában végzett holland felmérés szerint egy átlagember egyébként is legfeljebb két biztonsági elemről tud, és csak ezeket vizsgálja, ha pénzt kap). Ezért az is előfordulhat, hogy egy boltban, ha a pénztáros későn kapcsolt, hamis pénzt próbál visszaadni nekünk – ugyanis annak, aki azt beszolgáltatja, nem térítik meg a pénznek hitt papírdarab értékét.