Business Talks '24
Üzleti konferencia
A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei szerint egy ilyen ingatlan éves energiafelhasználása négyzetméterenként 180-280 kilowattóra, amelyet a projekt végére 80 százalékkal, 15-50 kilowattóra közé szorítanának le. Ezen értékeket rendkívül vastag hőszigeteléssel, speciális hőszigetelő, légtömör ablakok beépítésével, hővisszanyerős, kiegyenlített szellőzés kialakításával és hatékony szabályozással kívánják elérni. A használati melegvízellátást, valamint a fűtési energia egy részét a tetőre és a homlokzatra szerelt napkollektorokkal oldják meg. Maga a kutatási program persze nem csupán a felújításról szól.
Célja főként az, hogy energetikailag, ökológiailag és gazdaságilag optimális műszaki megoldásokat keressenek a szakértők, valamint olyan ajánlásokat dolgozzanak ki a jövőbeli támogatási rendszerekre, amelyek orvosolhatják a speciális magyar tulajdonviszonyokból eredő finanszírozási problémákat. Ilyen energiahatékonysági szintű épületre ugyan már számos példa létezik, de ezek a családi házak és kis társasházak kategóriájába esnek.
A németországi partnerek építették fel Kasselben az első új építésű, többlakásos passzív épületet, viszont a felújítás kategóriában a Solanova-épület lenne az első többlakásos épületet érintő projekt. A kutatási és demonstrációs fázis költségeit teljes egészében az Európai Unió állja. A felújításba 56,3 millió forintot az EU, 59,5 millió forintot a környezetvédelmi tárca, 30 millió forintot a helyi önkormányzat, 40 millió forintot a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna és Hőszolgáltató Kft., 12,5 millió forintot a lakók adtak. Így a teljes felújítás valamivel kevesebb, mint 200 millió forintba kerül.
Az iparosított technológiával készült épületek felújítása összességében komplex, műszaki, gazdasági és szociális feladat, amelyet megfelelő körültekintéssel kell megtervezni és végrehajtani - közölték a Napi Gazdasággal a BME-n. A szakmailag megalapozatlan, részleges felújítások komoly károkat okozhatnak: ilyen például a hibásan felújított épületekben a penészképződés. Mivel a panelprobléma számos európai országot érint, az Európai Unió kiemelten kezeli azt.
A még a nyugat-európai országokban sem általános energiakártya nálunk legfeljebb három év múlva jelenhet meg hivatalosan, de az értelmezési problémák már általánossá váltak. A Feba Kft. ügyvezetője, Molnár Gyula szerint sokan összekeverik például az energiakártyát a hőkamerás képekkel. A két fogalom pedig annyira különbözik, hogy a kártyához nem is kell mellékelni ilyen felvételeket. Ennek legfőbb oka, hogy az ilyen mérések csak speciális időjárási körülmények között végezhetőek, ezért például nyáron nem is lehetne a kártyát kiadni. Az energiakártya egy elméleti mutatószám, a beépített anyagok energetikai tulajdonságait mutatja. A hőkamera azonban a tervezési, kivitelezési szakszerűtlenségekről és az anyaghibákról ad felvilágosítást, és ezek megoldását segíti - hangsúlyozta Molnár. Egyre többen veszik igénybe azonban ma már a termográfiai szolgáltatásokat.
Legtöbbször azonban csak akkor, ha valamilyen problémát észlelnek, vizesedik, penészedik a fal, magas a fűtési költség. Nő azok száma, akik felújításkor kérnek hőkamerás vizsgálatot, mert az így kapott információk alapján meg lehet határozni, hogy pontosan hol is szökik ki a meleg, így csak ezeken a részeken kell az átalakításokat elvégeztetni, ami akár 50-60 százalékos megtakarítást is jelenthet. Lakás vásárlásakor viszont csak elvétve kérnek ilyen vizsgálatot, pedig már a vásárlás előtt megbecsülhető lenne a felújítás költsége, illetve a fűtési kiadások nagysága.
A növekvő igényt a vállalkozások is megpróbálják kihasználni, de kevés a valóban minőségi szolgáltatást nyújtó cég. Sokan megfelelő szakmai tudás és berendezés nélkül vágnak bele a nagy haszonnal kecsegtető üzletbe, aminek természetesen az ügyfelek látják kárát, szakmai berkekben számos rémtörténet kering arról, hogy milyen hibákat követnek el a hozzá nem értők. Sokan hiszik azt, hogy a hőkamerás mérés egyszerű fényképezés, pedig komoly műszaki mérést jelent, ami komoly elméleti és gyakorlati tudást igényel. A mérésnek és kiértékelésének szigorú szabályai vannak, mert csak így kapható használható eredmény. Komoly gazdasági károk származtak abból, hogy senki sem ellenőrzi a szakmában tevékenykedő cégeket, a termográfusoknak nincs államilag elismert képzésük sem - állítja Ráhne Erik hőkamera-forgalmazó, a PIM Professzionális Ipari Méréstechnika Kft. ügyvezetője.
Ez annak ellenére igaz, hogy a forgalmazó cégek szerveznek saját termékük használatát bemutató képzést. Szeretnék elérni, hogy vegyék fel az OKJ képzési jegyzékébe, és csak olyan cég végezhesse ezt a tevékenységet, amelynek szakemberei rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. A magyar piac természetesen árérzékeny, inkább választják a néhány ezer forinttal olcsóbban dolgozó céget, még ha nem is kapjá meg ugyanazt a minőségű szolgáltatást - véli több megkérdezett szakember is. Később persze viselhetik ennek következményét, mert egy újabb mérést is ki kell fizetniük.
Business Talks '24
Üzleti konferencia