Jolán
0 °C
6 °C

Bicikliseknek tartogatják a panorámát a kőröshegyi völgyhídról

2007.05.10. 13:46
A kőröshegyi völgyhíd szerkezetkész állapotban van, a forgalom várhatóan három hónap múlva indulhat meg rajta, de előtte még kerékpárosok vehetik birtokukba Európa második legnagyobb völgyhídját. Az M7-es autópálya majd 2 kilométeres szakasza 41,5 milliárd forintba került, nyomvonalát a szabványok mellett telekspekulációk határozták meg. A viaduktot tavaly áttervezték, mert a hídfők alatti töltések az előzetes számításokhoz képest lassabban roskadtak.

"Kemény fizikai munka vár ránk, legalább most az egyszer" - kezdte beszédét Apáthy Endre, a Hídépítő Zrt. elnök-vezérigazgatója a kőröshegyi völgyhíd összeérése alkalmából rendezett ünnepségen. "A hordógurítás teljesen az építők, alkotók ünnepe, ők általában a háttérben vannak, bár a kritikák leggyakrabban őket érik" - tette hozzá. "Sok műszaki rizikó volt, nekem is sok álmatlan éjszakám volt" - jegyezte meg.

Megjegyzésével arra utalt, hogy a Balaton mellett, az M7-es autópálya részeként épülő viadukt átadása a tervezetthez képest 9 hónapot csúszik. "Nem késtünk, aláírtunk egy szerződést, ami időközben megváltozott. A mostani határidőnk augusztus 12., addigra pedig biztosan elkészülünk, sőt, ha az időjárás engedi, még hamarabb is" - fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

Építkezés

Völgyhíd

  • Hossza: 1872 méter
  • Szélessége: 23,8 méter
  • Legnagyobb magassága: 88 méter
  • Pillérek száma: 16
  • Összes felhasznált beton:
    120 ezer köbméter
  • Összes betonacél: 19 ezer tonna

Az áttervezés nem volt meglepetés

Tavaly márciusban született megállapodás a völgyhíd áttervezéséről, ugyanis a két hídfőt az eredeti tervek szerint földből készült töltések tartották volna, de a talaj szerkezete a tervezettnél sokkal lassabban tömörödik össze, amitől instabillá válhat a híd. Az építkezés közben felmerült problémát úgy oldották meg, hogy a töltéseket egy-egy, betonból készült pillérrel váltották ki, ezzel pedig mindkét oldalon 55 méterrel a völgy szélei felé tolódtak a hídfők. A Hídépítő nem akarta vállalni azt a kockázatot, amit a talaj 7-8 évig tartó roskadása okozott volna, mondta el kérdésünkre Hoffmann György, a társaság létesítményvezetője.

Az áttervezés költségei a szerződés értelmében a Hídépítőt terhelik, a pontos összeget azonban nem árulták el. Kérdésünkre Hoffmann György csak annyit mondott: "vállalati titok". Azt azért közölte, hogy a völgyhíd építésének teljes költsége 41,5 milliárd forint.

Tavaly áprilisban Hoffmann a balatonpress.hu-nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Hídépítőnek 1 milliárd forintjába került tervek módosítása, és a híd elkészülte után is őket terheli a garancia. Ezt az információt most nem erősítette meg.


Tekintse meg képeinket!

Úgy tudjuk, hogy a társaságot nem érte meglepetésként a részben saját mérnökei, részben a Pont-Terv Kft. által tervezett viadukt megváltoztatása, mivel egy Magyarországon eddig nem használt technológiát alkalmaztak. Ilyen esetekben előfordul, hogy valami nem a számítások szerint történik, és át kell tervezni, amihez persze el kell végezni a szükséges talajvizsgálatokat, nyilatkozták forrásaink.

Miért is kellett völgyhidat építeni?

Apáthy Endre beszédében kitért arra is, hogy sokan kifogásolták, miért pont erre a helyszínre építették a völgyhidat, valamint hogy miért nem alagutakat építettek a híd helyett. A kérdésekre végül nem adott választ, mindössze annyit mondott: "nem tudjuk". Hoffmann György kérdésünkre azzal indokolta a viadukt elhelyezését, hogy az M7-es autópálya nyomvonala így a legcélszerűbb és leggazdaságosabb, és csak így felel meg az autópályákra vonatkozó nemzetközi szabványoknak.

Információink szerint ugyanakkor az ok ennél összetettebb: az építkezésben érintett ingatlanok kisajátítása áll a háttérben. "Egyszerűen ezeket a telkeket tudták megszerezni a tulajdonosoktól" - magyarázták forrásaink.

Az M7-es 14,7 kilométeres Zamárdi és Balatonszárszó közötti sztrádaszakaszának teljes építési költsége 70 milliárd forint, ebből a majd két kilométeres völgyhídra 41,5 milliárd forintot fordítottak.

Végiggurult a hordó

Az ünnepségen beszédet mondott még Reményi Kálmán, a Nemzeti Autópálya Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki az építéssel kapcsolatban felmerült kritikákról megjegyezte: "Nekünk, magyaroknak szokásunk a fanyalgás, pedig lehetne örülni és büszkének lenni arra, hogy az építőink ilyen völgyhidat csináltak".

A két rövid beszéd után végre megkezdődött a hordógurítás, amire mindenki hivatalos volt, aki tervezőként, beszállítóként, munkásként részt vett a híd építésében. Mivel a híd 1872 méter hosszú, az elején többen kételkedtek benne, hogy lesz elég tettre kész hídépítő, aki végiggurítja a söröshordót annak szimbólumaként, hogy a híd összeér, és teljes hosszában járható. A régi szokás szerint a hordót a gurítás után csapra kell verni, és meginni a sört. "Elmegyünk a végéig, nem fordulunk vissza a közepén" - invitálta a hídra Hoffmann György a több száz megjelentet.

A majd két kilométeres híd két vége között 53 és fél méter a szintkülönbség, a hordógurítást nehezített körülmények között, az alacsonyabb pontról kezdték, addigra el is állt a korábban szorgalmasan zuhogó eső. Az első gurító párost a két elnök-vezérigazgató alkotta, mögöttük több tucat ember alkudozott, hogyan is alkossanak párokat.

Folyt a sör, de nem a hordóból

Néhány tíz méter után meg is történt az első csere, a hídépítők lelkesen tolongtak sorukra várva. A váltásoknál gyakran megtorpant a hordó, ezt mindig "Jaj, jaj!" felkiáltások kísérték. A sok férfi között a híd közepe tájékán felbukkant két bátor nő is. "Nagyon rendesek voltak, udvariasan előreengedtek minket" - számoltak be nevetve élményeikről.

A hídépítők lelkiismeretesen végiggurították a hordót, amiről csalódásunkra a végén kiderült, teljesen üres volt. Azért szomjan senki nem maradt, az ünnepséget fogadás zárta a híd mellett felállított sátorban, ahonnan - akárcsak a völgyhídról - látni lehetett a Balaton panorámáját. A borult idő ellenére tisztán látszott a túlparton a tihanyi apátság is.

A kőröshegyi völgyhíd várhatóan a Balaton egyik idegenforgalmi látványossága lesz, bár külön szolgáltatásokkal nem készülnek a turisták fogadására. Reményi Kálmántól megtudtuk, hogy a híd két pillérjébe épített liftet nem nyitják meg a nagyközönség számára, ezek kizárólag szakmai célokat szolgálnak. Segítségükkel a viadukt acélszerkezetét tudják majd folyamatosan ellenőrizni a közvetlen szomszédságba telepített hídmérnökök.

Két híd helyett egy híd

Az üzemeltetést a Fonyódi Mérnökség látja el, ők ellenőrzik például napi 24 órában 5 kamera segítségével a közlekedést, mivel a kétszer kétpályás, 23,8 méter széles sztrádán nem lesz leállósáv. Ennek oka egyébként pont az építkezés egyik érdekessége, Európa második legnagyobb völgyhídjának összesen négy sávja ugyanis egyben épült, míg általában ezt két, egymás melletti híddal szokták megoldani. A költségek így sokkal alacsonyabbak, az építkezés pedig lényegesen gyorsabb, magyarázta Reményi.

A viadukt további sajátossága, hogy a megszokott módon elvezetett vizet a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően megtisztítják, és visszavezetik a Séd patakba. Reményi érdekességként azt is elmondta, hogy a völgyhíd hossza mindkét oldalon másfél-másfél métert változhat, a leghosszabb nyáron, ha nagy súlyú járművek tartózkodnak rajta, a legrövidebb pedig télen, terheletlen állapotban.

A híd augusztusi átadásáig hátra van még az útpálya burkolatának elkészítése, a kapcsolódási utak megépítése, ezeket a munkálatokat a Strabag Zrt., a Völgyhíd konzorcium Hídépítő melletti másik tagja végzi. Befejezik továbbá a szalagkorlátok, és a sofőrök bámészkodását gátló, valamint a balesetek esetén biztonsági célokat szolgáló védőkorlát felszerelését.

A biciklisek utolsó lehetősége

A Critical Mass kerékpáros mozgalom blogján felvetették azt az ötletet, hogy nyissák meg a kőröshegyi völgyhidat a kerékpárosok számára még mielőtt átadják az autóforgalomnak, hiszen biciklivel azután többet nem lehet a viaduktra hajtani. A kerékpárosok a panorámát szeretnék megcsodálni a hivatalos átadás előtti utolsó napokban.

Kívánságuk nem válik valóra teljes mértékben, azonban néhány órára bizonyosan birtokba vehetik a völgyhidat és az M7-es Zamárdi és Balatonszárszó közti szakaszát, mondta el kérdésünkre Hoffmann György, a Hídépítő Zrt. létesítményvezetője. Hozzátette, hogy a Critical Mass ötlete még nem jutott el hozzá, maguk jutottak arra az elhatározásra, hogy a 14,7 kilométeres sztrádaszakasz átadása előtt néhány órát biztosítanának a bicikliseknek az autópálya kipróbálására.