További Magyar cikkek
Nincs meglepetés a konvergenciaprogramban felvázolt gazdasági pályát illetően - mondja Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője. Az makrogazdasági adatok alakulása kisebb eltérésekkel egybevág azzal a modellel, amit az alapkezelő szakemberei készítettek, sőt: ők a konvergenciaprogramban kötelező 3 éves távlatnál tovább is modelleztek. Ezek szerint a kritériumok - amelyek közül az eddig főszerepet játszó költségvetési hiánnyal szemben az államadósság lesz a buktató - teljes és szigorú számon kérése esetén 2015-2016-ban lehet Magyarországon euró. Ha viszont Brüsszel elfogadja az államadósság tartósan csökkenő, de még a GDP-hez mért 60 százalék feletti szintjét, 2013-2014-ben is sor kerülhet a pénzcserére.
A szakértő szerint a kormány elsősorban a következő év adatait illetően optimista túlzottan: az Aegon kisebb, 1,5 százalékos növekedéssel, és nagyobb, 6,3 százalék körüli inflációval számol, mint a kabinet.
A második Gyurcsány-csomag
Heim Péter szerint amellett, hogy a konvergenciaprogram hiteles pályát vázol fel, még egy szempontból "örvendetes": kiolvasható belőle ugyanis a második Gyurcsány-csomag. A szakértő szükségszerűnek tartotta, de lapunknak is élesen bírálta hiányosságaiért az első, nyáron bejelentett csomagot, most viszont úgy látja, a kiadási oldalon szükséges lefaragások is szerepelnek a programban.
Benne van ugyanis a dokumentumban a közszférát érintő bérbefagyasztás ígérete, azaz a bértömeg-gazdálkodásra történő átállás, ami a keresetek növelését csak a leépítések terhére teszi lehetővé. Szerepel a programban a nyugdíjrendszer átalakítása is. Heim Péter szerint a tervezett intézkedéseket reformnak nem lehet nevezni, hiszen a nyugdíjrendszer "egyre több nyugdíjast egyre kevesebb kereső tart el" problémáját hosszabb távon nem oldja meg, de a paraméterek átszabása a GDP 0,9 százalékára tehető megtakarítást biztosít. Kiemelte, hogy az önkormányzati szinten viszont csak minimális megtakarítás látszik, és az is rendkívül ködös.
Összességében a programban vázolt intézkedések lehetővé teszik, hogy 2008-ra 400 milliárd forinttal csökkenjen a kiadási oldal. A két csomag leviszi a hiányt 2009-re 3-3,5 százalék közé, a következő években pedig tartósan beállhat a 3 százalékos küszöb alatti szint.
Így a következő évtizedben egyértelműen az államadósság kezelése okozza a legnagyobb problémát: az Aegon modellezése azzal kalkulál, hogy az adósságszint stabilizálásához 2011-12-13-ban 2 százalékon, az ezt követő években 2,5 százalékon kell tartani a hiányt. Ebben a modellben az államadósság 2010-ben csökken először 70 százalék, majd 2014-ben 60 százalék alá. (Így lehet szigorú elbírálás esetén legkorábban 2015-16-ban euró.)
Maradnak a magas adók
A konvergenciaprogramban foglalt pálya Heim Péter szerint egyértelműen csak azzal kalkulálva tartható, ha az első Gyurcsány-csomagban foglalt adóemelések a ciklus egészében maradnak. A szakértő az szja-kulcsok csökkentését csak a minimálbér megadóztatása esetén látja elképzelhetőnek: egy lineáris, 18 százalékos adó bevezetésével az állam nem veszítene bevételeiből, de ez politikai döntés kérdése.
Ahogy az is, hogy lehetne-e szigorúbb a csomag. Heim Péter így is a Bokros-csomag kétszeresének tartja a mostani intézkedéseket, amelyek számítása szerint 1450 milliárd forintra rúgnak, de szükségesnek látna további intézkedéseket.
További 200 milliárdos kiigazítás már a koalíció elkerülhetetlenül megkopó népszerűségén nem sokat változtatna, ám így 2008-ban lehetne 3,5, 2009-ben 2,4 százalék a hiány. Ezzel párhuzamosan előbb csökkenne az államadósság, és még azt feltételezve is, hogy nem lehet 60 százalék feletti szinttel belépni, 2013-ban itt lehetne az euró.
Mi lesz a növekedéssel?
Heim szerint a legnagyobb probléma nem a néhány éves csúszás: ahogy az első Gyurcsány-csomagot, a konvergenciaprogramot is azért érheti a legsúlyosabb kritika, mert nem látszanak benne a foglalkoztatás növelését, a gazdasági növekedést elősegítő intézkedések.
Így az továbbra is nyitott kérdés marad, hogy az EU-pénzek nélkül számolva, önmagában a magyar gazdaság hogyan lesz képes saját erőből a felzárkózáshoz szükséges 4-5 százalék közötti éves növekedést produkálni a körvonalazódó 3-3,5 százalék közötti szint helyett.
Ne aggódjunk a forintért
Heim Péter szerint a konvergenciaprogram azt biztosan láttatja, hogy a korábban felvetett pénzügyi válság a csomag következtes végrehajtása esetén nem fenyegeti az országot. Így a forint sincs nagy veszélyben, ő maga nem vár további jelentős gyengülést. Ugyanakkor ehhez elkerülhetetlen az év végéig a nyolc százalék körüli kamatszint elérése. Ebben az esetben a forint benne maradhat a jelenleg jellemző 270-282 közötti sávban. Még akkor is, ha immár bizonyosra vehető, hogy a Moody's októberre ígért felülvizsgálata legalább egy szinttel leminősíti Magyarországot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
