Emma
3 °C
10 °C

A világ tíz legnagyobb szalmaerőműve

2008.04.11. 10:53
Bár a beruházások környezetbarát voltát sokan vitatják, a zöldáram kötelező átvételi prémiumából és a széndioxid-kvótakereskedelemből évi több milliárd forintos pluszbevételre tehetnek szert a Hujber Ottó cégcsoportja által tervezett szalmatüzelésű biomassza-erőművek. Az energetikus szerint a zöldáram-támogatások túlnyomó részét már ma is környezetvédelmi szempontból kétséges előnyt jelentő biomassza-erőművek kapják, az ökológus szerint egyáltalán nem volna szabad biomasszát égetni, Hujbernek hányingere van az Index kérdéseitől.
Hujber Ottó

Magyarországon összesen tíz, világviszonylatban is példátlanul nagy teljesítményű, 49,9 megawattos szalmatüzelésű biomassza-erőmű építését tervezi Hujber Ottó vállalkozó, az MSZP Vállalkozói Tagozatának egykori elnöke, az Intertraverz Zrt. elnöke. Szerencs, Baja, Kalocsa, Zsana, Medgyesegyháza, Bonyhád és Toponár mellett Vépet és Söjtört szemelték ki a beruházások helyszínéül, és projektcégeket hoztak létre az erőművek felépítésére.

Az egyenként 30-40 milliárd forintba kerülő erőművek a megújuló, de kimeríthető energiaforrásnak számító biomassza: szalma, más mezőgazdasági melléktermékek, illetve energiafű égetésével termelnének elektromos áramot.

A jelenlegi szabályozás alapján - ha megépülnek és termelni kezdenek - erőművenként és évente több milliárd forint zöld támogatásra válhatnak jogosulttá ezek az erőművek annak ellenére, hogy környezetbarát voltukat sokan megkérdőjelezik. A támogatások forrása egyrészt a megújuló energiaforrásokból származó, úgynevezett zöldáramért járó nem csekély, hatóságilag szabályozott felár, másrészt a széndioxid-kvótakereskedelemből származó bevétel lehet.

Egy kormányrendelet értelmében ugyanis a fosszilis energiahordozókat égető létesítményekhez hasonlóan a biomassza-erőművek is részesedhetnek a széndioxid-kibocsátási kvótákból, ám mivel az utóbbiak - elvileg és papíron - széndioxid-semlegesek, a földgáz alapon számított kvótájuk egészét pénzzé tehetik majd az emisszió-kereskedelemben.

Állami támogatás jár továbbá a földművelési tárcától a lágy-, és fásszárú energianövények termelőinek, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal is nagyjából négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatással ösztönözte a biomasszából kinyerhető energiaforrások kutatás-fejlesztését az elmúlt két évben.

Nagyszabású tervek

A szalmatüzelésű biomasszaerőművek építését tervező, az Intertraverz-csoporthoz tartozó projektcégek alapító tagjai a Magda Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövegségnek (NAESZ). A NAESZ célja mezőgazdasági termékek, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása, "a magyar mezőgazdasági termelés jelentős részének energetikai célú növénytermesztésre történő átállítása".

A Hujber-féle szalmatüzelésű erőműcégek egy része (a Baja Hőerőmű Kft., a Zala Hőerőmű Kft., a Zsana Hőerőmű kft. és a V.E.P. Hőerőmű Kft.) az Intertraverz Zrt.-vel együtt tulajdonosa annak a SZET Kft.-nek is, amely szivattyús energiatározó vízerőművet építene a Dél-Zemplénben.

Az első szalmatüzelésű biomassza-erőmű építését a Hujber-féle BHD Hőerőmű Kft. viharos körülmények között kezdte meg tavaly október végén Szerencsen: tokaji borászok és környezetvédők folyamatosan tiltakoznak a beruházás ellen, szerintük az erőmű füstje tönkreteheti a világörökségi terület mikroklímáját. A vitában az is kiderült, hogy egy ekkora biomassza-erőmű 60-80 kilométeres körzetből gyűjti a tüzelőanyagot, ráadásul kamionokkal szállít, jelentős pluszterhet róva a térség közúthálózatára.

Tüntettek az erőmű ellen Szerencsen. Fotók: Barakonyi Szabolcs

Medgyesegyházán idén februárban helyi népszavazás mondott nemet a szintén Hujber-féle Medgyesi Hőerőmű Kft. szintén 49,9 megawattos szalmatüzelésű erőművének tervére.

Megalomán elképzelés

A megújuló energia szektor neve elhallgatását kérő szakértőjétől megtudtuk, hogy még sehol a világon nem építettek ekkora, 50 megawattos biomassza-erőművet, nemhogy rögtön tízet egyszerre. A legnagyobb angol és dán biomassza-erőművek 38 megawattosak. Ennek az az oka, hogy az alacsony energiasűrűségű tüzelőanyag szállítása környezetszennyező és nem gazdaságos.

A fejlett országokban egy 20 megawattos biomassza-erőmű már nagyon nagynak számít, általában pedig nagyjából 5 megawatt teljesítményű biomassza-erőművek épülnek, a helyben keletkezett mezőgazdasági hulladék helyben történő felhasználására. Ezek a kis biomassza-erőművek azért is hatékonyabbak, mert az áramtermelés mellett a keletkező hőt is felhasználják, jellemzően egy-egy falu vagy lakóközösség távfűtését oldják meg a maradványhővel.

Szakértőnk a Hujber-féle erőműterveket a hasonló módon túlméretezett magyar bioetanol-programhoz hasonlította: a Magyar Bioetanol Szövetség által fémjelzett bioetanol-programot azért bírálják, mert túl sok alapanyagra pályázik. Az országban évente 4-8 millió tonna kukorica terem, a bioetanolosok ebből 4 millió tonnát átalakítanának.

A környezetbarátnak mondott üzemanyag esetében azonban változott a támogatáspolitika, és ennek nyomán több, állami és EU-s források bevonása nélkül gazdaságtalannak ígérkező bioetanolos nagyberuházást felfüggesztettek Magyarországon.

Az ökológus szerint nonszensz

Gyulai Iván ökológus, a Miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója, a Biomassza-dilemma című tanulmány szerzője érdeklődésünkre azt mondta, hogy ökológiai szempontból a biomasszát egyáltalán nem volna szabad elégetni.

Az ökológus okfejtése szerint ha a biomasszát elvisszük a keletkezése helyéről, a talajban lévő tápelemek kikerülnek a helyi rendszerből, és azokat a geológiai raktárakból kell pótolni. Eközben a szerves anyag lebontott formái a globális környezetbe távoznak, a helyi hiány globális többletet okoz, például - nyelők híján - üvegházhatású gázokból.

"A biomassza elégetése nagyon komoly problémákat okoz a biogeokémiai ciklusok egyensúlyában, de energetikailag is nonszensz, mert senki nem gondol a nem látható, közvetett energiafelhasználási utakra. Ehhez képest fölösleges arról beszélni, hogy hány kamion jön vagy megy, mert az már csak hab a tortán. Teljesen világos, hogy biomasszából nem lehet kielégíteni az energetikai igényünket, ugyanakkor minden ezirányú törekvés újabb öngyilkossági kísérlete az emberiségnek" - mondta Gyulai az Indexnek.

Ehhez képest a Hujber-féle szalmatüzelésű erőművek által termelt áram megújuló energiaforrásokból származó, környezetbarát zöldáramnak számít majd, és mint ilyet - a megújuló energiaforrások részarányának emelésére irányuló uniós erőfeszítés részeként - az állam jelentősen támogatja, a piacinál magasabb hatósági átvételi ár-kompenzációval.

Ráadásul a szalmatüzelésű erőművek részesedést kérhetnek majd az új belépőknek fenntartott tartalék széndioxid-kvótából, és mivel a törvény széndioxid-semlegesnek tekinti őket, a földgáz alapon kiosztott egységekkel szabadon kereskedhetnek.

Erőművenként 3-4 milliárd forint zöldárampótlék

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) "a környezet fenntartható használata" céljának végrehajtását szolgáló operatív programja.

Huba Bence, a támogatások pályáztatására kijelölt Energia Központ Kht. környezetvédelmi és stratégiai igazgatója az Index érdeklődésére elmondta, hogy a BHD Hőerőmű Kft., vagy más szalmatüzelésű biomassza-erőművek egyelőre nem pályáztak a KEOP hét évre 250 millió eurós (mintegy 64 milliárd forintos) támogatási keretének terhére, állami támogatásban ebből a forrásból nem részesültek.

Ugyanakkor a szalmatüzelésű biomassza-erőművek a zöldáram kötelező átvételi rendszerében jogosultak az úgynevezett kötelező átvétel pénzalapból (KÁP) való részesedésre. A prémium mértéke a piaci áramár és a zöldáram hatóságilag előírt átvételi árának a különbözete.

A zöldáram kötelező átvételi ára a piaci áramár duplájára is rúghat, és konzervatív becsléssel, évi 6800 üzemórával számolva évi 3-4 milliárd forintos pluszbevételt jelent majd egy 50 megawatt kapacitású szalmatüzelésű biomasszaerőmű számára, egy azonos teljesítményű fosszilis erőművel szemben.

Ez az összeg - amely az elkerült externális költségek ellentételezése a zöldáram termelők felé - a rendszerirányítási díj részeként beépül a villamos energia árába, így azt minden fogyasztó megfizeti.

A zöldáramért fizetett felár jelentős részét már most is a biomassza-tüzelésre (a gyakorlatban: fatüzelésre), vagy együttüzelésre átállított korábbi széntüzelésű hőerőművek és kapcsolt energiatermelők kapják, valóban környezetbarátnak tekinthető áramtermelési technológiákra - nap- és szélenergiára - a 2007-ben több mint 50 milliárd forintos KÁP támogatás kevesebb mint 10 százaléka jutott.

Huba Bence szerint a megoldást az jelentené, ha a zöldáram kötelező átvételi árában - német mintára - technológiafajták és üzemméret szerint differenciálnának, illetve ha a kimeríthető megújuló energiaforrások - például a biomassza - hasznosítása során minimális hasznosítási hatásfokot írnának elő. Ezzel elkerülhetővé válna a környezetvédelmi szempontból kétséges előnyt jelentő, nagyméretű, rossz hatásfokkal áramot termelő, a keletkező hőenergiát nem hasznosító biomassza-erőművek túltámogatása is.

...és 2 milliárd forint értékű széndioxid-kvóta

A Kiotói Jegyzőkönyv alapján a fejlett országok klímavédelmi célból hatféle üvegházhatású gáz országonként eltérő kibocsátás-csökkentését vállalták az első kötelezettségvállalási időszakban, 2008-2012 között.

Minden résztvevő ország rendelkezik egy kvótamennyiséggel, "ezeket a kvótákat hívjuk AAU-nak (assigned amount unit), magyarul kibocsátható mennyiségi egységnek" - tudtuk meg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium osztályvezetőjétől, Feiler Józseftől. Egy AAU egy tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít fel. A résztvevő országok a kvótamennyiséggel egymás között kereskedhetnek.

Ugyanakkor létezik egy EU-s kereskedelmi rendszer is, amely a kiotói rendszer részhalmaza, és csak a széndioxid-kibocsátásokra terjed ki. Az uniós kvóta neve EUA (European Allowance), magyarul kibocsátási egység. Egy EUA egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosít fel.

Az EU tagállamai Nemzeti Kiosztási Terveket dolgoznak ki (hazánkban ez jelenleg is zajlik), és ennek alapján a különböző elvek alapján meghatározott EUA kvótamennyiséget közvetlenül a rendszer hatálya alá tartozó nagyobb, üvegházhatású gáz-kibocsátó ipari létesítmények kapják. Ezek a létesítmények egymás között szintén szabadon kereskedhetnek a kvótákkal.

"Mivel a meglévő létesítmények számára az EUA-k térítésmentesen kerülnek kiosztásra, az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az segíti elő, ha a piacra újonnan belépni szándékozó létesítmények, illetve a kapacitásukat bővítő létesítmények is részesülhetnek térítésmentes kiosztásban" - mondja Feiler József.

Az új belépőknek a Nemzeti Kiosztási Tervben fenntartott mintegy 8 százalékos tartalékból a biomasszát, biogázt, vagy egyéb megújuló tüzelőanyagot legalább 60 százalékban alkalmazó új létesítmények is részesülhetnek. A felhasznált nem fosszilis tüzelőanyag után földgáz alapon kapják a kvótákat, és mivel a vonatkozó kormányrendelet értelmében széndioxid-semlegesnek minősülnek, a kiosztott egységekkel szabadon kereskedhetnek.

"A BHD Hőerőmű Kft. a 2010-es üzemkezdet után a jelenleg ismert tervezett termelési adatok alapján az új belépőknek fenntartott kvótából évente nagyjából 240 ezer tonna kvótára válhat jogosulttá ingyen, amivel ő rendelkezhet szabadon. A prognosztizált 30 euró per tonnás árfolyam és 270 forintos euróárfolyam esetén ez évi 1,944 milliárd forint pluszbevételt jelenthet számára, ha ügyesen kereskedik" - mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő emisszió-kereskedelmi szakértő.

A szalmatüzelésű biomassza-erőműveknek járó széndioxid-kvóta megállapításánál a jelenleg érvényes szabályozás szerint nem veszik figyelembe a tüzelőanyag beszállítását végző kamionok üvegházhatású gáz kibocsátását sem.

Hujber Ottó hányingerrel küzd

Összesen tehát erőművenként és évente 5-7 milliárd forintos zöld támogatásban részesülhet majd minden egyes megépült Hujber-féle szalmatüzelésű erőmű, noha környezetbarát voltuk erősen kétséges.



Tanulmányúton a MARIBO-i szalmatüzelésű erőműben. Készítette a BHD Hőerőmű megbízásából a Szerencsi Televízió.


A szerencsi szalmatüzelésű erőművet építő BHD Hőerőmű Kft.-től megpróbáltuk megtudni, hogy milyen állami és EU-s forrásokat, támogatásokat vettek-vesznek igénybe az Első Szalmatüzelésű Erőmű felépítéséhez? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora bevételre számít az Első Szalmatüzelésű Erőmű a széndioxid-kvótakereskedelemből, és a zöldáram kötelező átvételi árába épített prémiumból (KÁP) évente?

Miután a BHD Kft. emailes megkeresésünkre nem reagált, telefonon próbálkoztunk. A cég telefonszámán rövid tanácstalankodás után személyesen Hujber Ottót kapcsolták, aki emelt hangon kérte ki magának, hogy miért nem a munkahelyteremtésről kérdezzük?!

"Maga a szarkeverésben érdekelt, hányinger a magyar sajtó hozzáállása. Hol van az írástudók felelőssége? Vagy maga nem írástudó?" - válaszolta a kérdéseinkre, majd feldúltan lecsapta a telefont.