Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Esnek-kelnek az árak

2006.07.05. 11:17
Érzékelhetően csökkentek az átlagos fogyasztói árak az első négy-öt hónapban a tavalyiakkal összehasonlítva az ACNielsen piackutató vállalat által vizsgált legnagyobb forgalmú hat élelmiszertermék-csoportban - derül ki a cég lapunkhoz eljuttatott összefoglalójából. Ugyanez érvényes a vegyi áru négy legnagyobb forgalmú kategóriájára, bár ott egyes szegmensekben tapasztalhatók áremelkedések is.

Fokozatosan csökken a friss sertéshúskészítmények átlagos fogyasztói ára tavaly óta. Hasonló a tendencia a táblás csokoládénál, ahogyan néhány sajttípus is kevesebbe került az idén január-májusban, mint a tavalyi hasonló időszakban. Többek között ezt állapítja meg a piackutató kereskedelmi indexe. A legkeresettebb háztartási vegyi áruk körében egyes tisztítószerek olcsóbbak lettek, mások drágultak. A pelenka ára stagnál, a dezodor minden fajtája olcsóbb lett.

Olcsóbb sertés, drágább csirke

A sertésből készült összes friss húskészítmény átlagára, önkiszolgáló értékesítési formában, kilónként 1210 forintra esett vissza március-áprilisban; ez 15 százalékkal kevesebb a múlt év szeptember októberi periódusban megállapított 1421 forinthoz képest.

Ugyanebben az időszakban viszont a baromfiból készült friss húskészítmények kiskereskedelmi átlagára - szintén önkiszolgálásban - 886-ról 959 forintra ment fel. A kimérten értékesített baromfi készítmények átlagára szintén emelkedett, a sertéshúsból készülteké viszont csökkent a múlt év őszéhez képest.

Ha a húskészítmények fajtáit nézzük, március-áprilisban a tavalyi hasonló időszakkal szemben az önkiszolgálásban értékesített termékek többsége átlagosan olcsóbb lett. Kivétel a főtt hús, vörösáru, tepertő és hússajt. A kimért húskészítmények közül a sonka átlagára stagnál, míg 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent a főtt füstölt hús, száraz és félszáraz kolbász, továbbá a tepertő fogyasztói átlagára. Tíz százalékot meghaladóan csak a kenőmájas ára emelkedett egy év alatt.

Figyelemre méltó, hogy a legkedveltebb vörösáruk közül a kimért párizsi kilónkénti átlagára egyik évről a másikra 5 százalékkal nőtt, 673 forintra. Egy kiló kimért virslinél a 6 százalék plusz ez év március-áprilisban 657 forintos átlagárat jelent.

Húskészítmények árváltozásai
Termék 2004. március-április 2005. március-április 2005. november-december 2006. március-április
Vörösáru önkiszolgálásban 742 832 820 859
Száraz és félszáraz kolbász önkiszolgálásban 2 102 2 208 2 093 2 137
Egyéb kolbász önkiszolgálásban 885 891 996 885
Főtt sonka önkiszolgálásban 1 558 1 669 1 559 1 637
Kimért párizsi 622 643 658 673
Kimért felvágott 872 908 937 940
Kimért kenőmájas 693 705 709 880
Kimért szalonna 924 989 981 972
Forrás: ACNielsen piackutató vállalat

Mélyponton a táblás csoki

A sajtok ártáblázata vegyes képet mutat. Átlagosan kevesebbe került az idén április-májusban, mint a tavalyi hasonló időszakban egy kiló füstölt, valamint különleges, továbbá fehér penészes sajt. Többért adták viszont ugyanebben az időszakban az ömlesztett és kemény-félkemény (ide tartozik a kiemelkedően népszerű trappista) sajtokat.

A lyukacsos szegmens egy év távlatában stagnál. Tavalyelőtthöz, EU-tagságunk első hónapjához, 2004 májusához képest viszont 17 százalékkal esett vissza a lukacsos sajtok átlagára.

A szeletes csokoládé árát hullámvonal jellemzi az elmúlt két év során, állapítja meg az ACNielsen. Február-márciusban egy kiló átlagosan 1963 forintba került. A tavalyi hasonló periódus jelezte az időszak csúcsát, 2097 forinttal. Tavalyelőtt február-márciusban viszont 1894 forintot regisztrált az ACNielsen.

A sima táblás csokoládé görbéje lefelé mutat. Az idén február-márciusi, kilónként 1447 forinttal az elmúlt két évben mélypontjára jutott az átlagár. A múlt évi hasonló időszakhoz képest 6 százalék a csökkenés, míg tavalyelőtt február-márciushoz viszonyítva mínusz 9 százalékot mutatnak az adatok. A dúsított és a töltött táblás csokoládé átlagára, ha lassabban is, de szintén negatív irányban változott az elmúlt két év alatt.

Sörből világosat

A sör átlagára a kiskereskedelemben hónapok óta stagnál az ACNielsen felmérései szerint. Múlt év augusztustól idén májusig havonta 257 és 261 forint között mozog egy liter ára. Hosszabb távlatban némi csökkenést regisztrált az ACNielsen piackutató vállalat. Az idén májusban mért 260 forint 2 százalékkal kevesebb a tavaly májusi és 3 százalékkal alacsonyabb a tavalyelőtt májusihoz képest.

Amíg a sörárat általában stagnálás jellemzi, egy liter világos sör átlagosan 8 forinttal került kevesebbe most májusban, mint tavaly. A prémium szegmensben mínusz 18 forint a különbség. Viszont drágult a különleges szegmens literenként 10, a szuper prémium pedig 8 forinttal.

A származási hely szerint érdekesen szóródnak az árak. A hazai gyártmányok átlagára literenként 11 forinttal csökkent májustól májusig. Ugyanígy a licencsörökért 7 forinttal kellett kevesebbet fizetni. Viszont az importok 9 forinttal drágultak.

Figyelemre méltóan tér el a kiszerelések árpozíciója. Az üveges sör átlagára másfél éve hónapról hónapra csökken. Az utóbbi évek rekordját 2004 decemberében és utána januárban érte el, 276 forinttal, hogy idén márciusra, áprilisra és májusra egyaránt 251 forintra menjen le.

Ugyanakkor a termékdíjtörvény hatására egyre drágább a dobozos sör. A mélypontot a 2004. decemberi 230 forint jelentette, míg idén májusban átlagosan 269 forintba került egy liter.

Az árak eltérítése befolyásolja a fogyasztást is. A dobozos kiszerelés részaránya csökken a kiskereskedelmi forgalomból, az üvegesé pedig növekszik. Habár a kiszerelések közül a kiskereskedelemben még mindig a fémdoboz vezet, mennyiségben mért piaci részesedése azonban egyik évről a másikra 59-ről 51 százalékra változott. Az üveges termékek ennek következtében 7 százalékpontos növekedést könyvelhettek el - 47 százalékra -, így jó úton haladnak a vezető szerep átvétele felé.

Pálinka helyett whiskyt

A szomjoltó italok másik nagy forgalmú kategóriájában, a szénsavas üdítőitaloknál kisebbek lettek az átlagárak a nem visszaváltható műanyag palackos kiszerelések zöménél. Kivétel a félliteres, amely stagnál. A mennyiségben legnagyobb forgalmú, 2 literes, nem visszaváltható műanyag palackos kiszerelés darabonként 174 forintba került két éve áprilisban, azután 167 forint következett múlt év negyedik hónapjában, az idén már 153 forint. Kisebb mértékben, de szintén alacsonyabb lett az 1,5 literes átlagára. A 0,5 literes kiszerelésnél huszonöt hónap alatt az átlagos fogyasztói ár 165 és 170 forint között maradt.

Az égetett szeszes italok közül a mennyiségben legnagyobb forgalmú pálinka drágult. Egy literért a kiskereskedelemben tavalyelőtt február-márciusban még 2032 forintot kértek, a múlt év hasonló periódusában már 2166-ot, az idén pedig 2243-at.

Szintén nőtt a tavalyi második-harmadik hónaphoz képest az ugyancsak keresett brandy, továbbá a rum, a vodka és a vermut fogyasztói átlagára.

Csökkenést regisztrált viszont az ACNielsen a népszerű bitter, valamint a whisky és a gin ára esetében, míg a likőré lényegében változatlan maradt.

Vegyen zselét, megéri

A legnagyobb forgalmú vegyiáru-kategória az általános tisztítószer. Az átlagár ez év március-áprilisában emelkedett a múlt évi hasonló periódushoz képest a WC-, valamint a padlótisztítónál. Csökkenő tendencia érvényesül a következőknél: ablaktisztító és tisztító kendő. Alig érzékelhetően változott a fürdőszobai/konyhai tisztító-, és a súrolószer.

A mosópor mutatója gyakran módosul, aszerint, hogy a nagy kiszerelések iránt éppen megugrik a kereslet, vagy valamelyest visszaesik. Az idén március-áprilisban az átlagár magasabb, mint a tavalyi hasonló periódusban, de alacsonyabb, mint két évvel korábban.

A folyékonynál egyértelműen negatív a tendencia, a zselé pedig sokkal olcsóbb most, mint egy vagy két éve. A pelenka darabonkénti átlagára csökkent az ACNielsen adatai szerint.

A negyedik legnagyobb vegyi kategóriát alkotó dezodorból egy darab átlagára csökkent március-áprilisban.

Miért esik?

Az ACNielsen szerint az árcsökkenések öt fő oka közt első helyen említendő az áfa mérséklése. Általában fontos ok a kereskedelem koncentrációja. A termékkategóriák többségének kiskereskedelmi forgalmában növekszik az árverseny tempóját diktáló hipermarketek és diszkontok piaci részesedése.

Az árcsökkenés további magyarázata, hogy a modern bolttípusokban sok a promóció. Ma már az élelmiszerboltok 100 forintnyi bevételéből átlagosan 30 jut promócióra. Sőt az ACNielsen kiskereskedelmi indexe szerint egyes kategóriákban az arány eléri a 40 forintot is. A sok akciós engedmény szintén az árak csökkenése irányában hat.

Ugyancsak lefelé nyomja az árakat a kategóriák átlagánál általában olcsóbb kereskedelmi márkák terjedése. Egyes kategóriák kiskereskedelmi eladásaiból a kereskedelmi márka részaránya meghaladja a 30, sőt ritkább esetben a 40 százalékot is.

Említést érdemel, hogy a modern bolttípusok több vásárlásra, minél nagyobb kosárértékre ösztönző üzletpolitikája kedvez a nagy kiszereléseknek, amelyeknél az egy kilóra vagy literre jutó ár alacsonyabb.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!