Drágulást hoz az uniós árkiegyenlítődés

Több mint 15 százalékkal nőttek a hazai sertésfelvásárlási árak a májusi uniós csatlakozás óta, és a jó minőségű hízóké előreláthatólag további 10 százalékkal emelkedik - közölte a Világgazdasággal Zádori László, a piaci szereplőket tömörítő Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. A jó minőséget jelentő, úgynevezett E kategóriás sertésekért a korábbi 240 forint helyett ma kilónként 270 forintot fizet a húsipar, és az ár a közeljövőben várhatóan eléri a 300 forintot - közölte a titkár.

Kevés a sertés

A változások egyik alapvető oka, hogy a hazai sertésállomány mostanra 4,2 millióra zsugorodott a korábbi 5,3 millióról. A keresletet növeli, hogy a teljes Európai Unióban áremelkedési trend kezdődött, miközben a májusi belépés óta - az árkiegyenlítődés jeleként - az uniós drágulás az alacsonyabb magyar sertésárakat is felfelé húzza. Az árnövekedés, illetve az idei aratás után olcsóbbá váló takarmányozás javíthatja a sertéstartók helyzetét, akik a februári országos demonstrációkon még az utakra vonultak a súlyosnak tartott jövedelmezőségi gondok miatt.

A VHT kimutatásai szerint a hazai sertések a csatlakozáskor átlagosan 40-45 forinttal voltak olcsóbbak az uniós hízóknál. Bár az árak később közeledtek, az utóbbi két hét uniós emelkedése ismét csaknem 50 forintos különbséget okozott. Zádori szerint biztosra vehető, hogy a kiegyenlítődés folytatódik, amíg a hazai árak el nem érik, vagy meg nem haladják az uniós mértéket. Ekkor az uniós termékek behozatali esélye nőne, ami - egyfajta szabályozóként - a felvásárlási árakban ismét csökkenéshez vezetne.

A magyar hússzektorra a májusi belépés óta elsősorban az északolasz, az osztrák, a cseh és a délnémet viszonyok hatnak, mivel e térség regionális jellegű sertéspiacként működik. A VHT tapasztalatai szerint az új kereskedelmi kapcsolatokra jellemző, hogy növekszik az olasz vevők érdeklődése a magyar malacok és süldőállatok iránt, amelyeket szalámigyártáshoz hízlalnának fel. Hosszabb távon ugyanakkor az várható, hogy a magyar sertésárak - 5-10 forintos eltéréssel - közvetlenül az osztrák felvásárlási árakhoz igazodnak majd. A különbség a hazai élőállat-export szállítási költségeitől függ majd.

Gyorsan emelkedik

Az eddigi sertésdrágulás hatására megkezdődött a hazai húsárak emelkedése, és a következő időszakban további növekedés várható - mondta Zádori. Hozzátette: a belpiaci árviszonyokat leginkább jellemző comb és karaj a legtöbb helyen hamarosan átlépi a "lélektaninak" tartott ezer forintos kilónkénti határt. A Húscéh adatai szerint e termékeknél ma 750-950 forintos árak jellemzik a piacot.

A Tesco hipermarketekben két hónap alatt tíz százalékot emelkedett a sertéshús ára - tudtuk meg Danks Emesétől, a Tesco Globál Áruházak Rt. kommunikációs igazgatójától. A húsdrágulás szinte mindegyik hipermarketben érezhető, de a nagyobbak akciókkal igyekeznek mérsékelni az általános áremelkedést.

A sertéshús a Spar boltjaiban is drágábban kapható. Saltzer Kornél, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az elmúlt két hónapban a sertéshús átvételi ára kilónként 120-150 forinttal nőtt, ami a kiskereskedelmi áraknál 5-7 százalékos árnövelést jelentett. Létkérdés, hogy a húsipari cégek növelni tudják áraikat - közölte Menczel Lászlóné, a nagyobb feldolgozókat összefogó Hússzövetség titkára. Az iparágban ugyanis tavaly nem volt nyereség, amiből a társaságok a felvásárlási árak és az egyéb költségek növekedését kigazdálkodhatnák. A drágítás mellett szól, hogy a sertésárak csaknem megközelítik az uniós szintet, miközben a fogyasztói húsárak jóval elmaradnak attól. A drágítást indokolja, hogy a növekvő sertésár az összes alapanyagköltség több mint 75 százalékát teszi ki, de az energiaárak és a munkabérek is emelkednek - tudtuk meg Kovács Tamástól, a Pick Szeged Rt. elnökétől. A cégtől független tényezők miatti drágulást a közeljövőben a Pick is be kívánja építeni áraiba.

A Gyulai Húskombinát Rt. az élő sertések árnövekedését az exportpiacokon és a belföldi értékesítéseknél egyaránt érvényesíti. Martos Géza, a cég vezérigazgatója szerint a termékek áremelkedése addig tart majd, amíg az árszínvonal el nem éri a nyugat-európai szintet.