Miklós
-7 °C
2 °C

Felelőtlen a magyar gazdaságpolitika

2003.07.30. 10:49
A realitásoktól elszakadó bérnövekedés és emiatt csökkenő verenyképesség jellemzi a csatlakozni kívánó közép-európai országokat egy most elkészült tanulmány szerint. Magyarországon fokozottan érvényesülnek a kedvezőtlen folyamatok, ami mögött a választási ígéretek és a felelőtlen gazdaságpolitika húzódik meg.
A közép-európai régióban a csatlakozás előtt álló országok nemzeti valutái felértékelődése nyomán az elmúlt években az árversenyképesség jelentősen romlott valamennyi gazdaságban. A hazai mutatók alakulása nem tért jelentősen el a regionális folyamatoktól, de a termékegységre eső munkaköltség növekedése Magyarországon messze meghaladta a közép-európai országokét, állapítja meg Gáspár Pál, az International Center for Economic Growth (ICEG) Európai Központjának igazgatója tanulmányában.

A felértékelődés mögött azonos tényezők húzódnak meg: a korábbi irányított árfolyamrendszerekről a rugalmasra történő áttérés és az inflációs célkitűzés alkalmazásával felerősödő dezinflációs törekvések miatt megszűnőben van a nominális árfolyamok korábbi alulértékeltsége.

Nőtt a munkaköltség, csökkent a versenyképesség

A hazai valutában számított termékegységre eső munkaköltség (ULC) mind az öt közép-európai gazdaságban emelkedett, jelezve, hogy az átlagos bruttó bérek növekedése meghaladta a munkatermelékenység emelkedését. A növekedésen belül szembetűnő, hogy az összes gazdaságban a termékegységre eső munkaköltség növekedése romló külső környezet és kedvezőtlenebbé váló konjunkturális kilátások mellett gyorsult fel. Az ULC növekedése például Lengyelországban 2001-2002-ben 12,1 százalék volt, míg Szlovákiában 11,2 százalékot ért el.

Magyarországon a legkedvezőtlenebb a helyzet

A hazai termelők relatív versenyképességének szempontjából kedvezőtlen, hogy a termékegységre eső munkaköltség romlása Magyarországon volt a legerőteljesebb, 2001-2002-ben az ULC nemzeti valutában összességében 30,3 százalékkal emelkedett, míg a többi négy országban a növekedés 11,5 és 17,8 százalék között volt. A termékegységre eső munkaköltség növekedése Magyarországon 1998 és 2002 között messze meghaladta a közép-európai országok növekedést, és a különbség 2001-2002-ben a korábbi évekhez képest tovább nőtt.

Felelőtlen gazdaságpolitika

A Raiffeisen-vezér is kritizálja a gazdaságpolitikát
Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján komoly kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát annak következetlenségeiért. Szerint a gazdaságpolitika irányítói sok mindent megtettek azért, hogy a dolgok rosszul menjenek. A magyar gazdaság állapotát jobbnak tartja, mint ami a lehetséges befektetők számára látszik. Azonban a gazdaságpolitika irányítói, szereplői az utóbbi időben ahányszor nyilatkoztak, szinte mindig rontották a magyar gazdaság megítélését, tette hozzá a bankvezér.
A nemzetgazdasági szintű termelékenység növekedése a korábbi évekkel összevetve mindenhol lassult az elmúlt két évben Szlovákiát kivéve, ahol az elmúlt években következett be a foglalkoztatási szerkezet jelentős és korábban elhalasztott racionalizálása. Ez a foglalkoztatás csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével párosult.

A termékegységre eső munkaköltség növekedése mögött a bérek munkatermelékenység változásától teljesen elszakadó mértékű növekedése állt. A bruttó bérek hazai valutában 2001-2002-ben leginkább Magyarországon emelkedtek (39,3 százalékkal), ami mögött a választási ígéretek és a felelőtlen gazdaságpolitika húzódik meg - állapítja meg a tanulmány.

Túl gyors bérnövekedés

A nominális bérek gyorsuló növekedése, romló növekedési kilátások és a csökkenő infláció mellett következett be. A nominális bérek növekedése csak Csehországban és Szlovéniában igazodott a változó külső feltételekhez, a többi három gazdaságban, ezen belül különösen Magyarországon elszakadt ezektől.

A bruttó átlagbérek gyors növekedésének egyik következménye a reálbérek emelkedése, illetve a reálbérek és a termelékenység növekedése közötti távolság növekedése lett. Az egyes országok közötti eltéréseket jól mutatja, hogy a reálbérek növekedése 2001-2002-ben Szlovákiában összesen 2,4 százalékkal haladta meg a munkatermelékenységet, ugyanakkor Magyarországon 26,8 százalékkal.

A termékegységre jutó munkaköltség növekedése Magyarországon folyamatosan kétszeresen meghaladta a négy másik országét, és a különbség 1999 és 2002 között még növekedett is. A termékegységre jutó munkaköltség növekedése mögött Csehországban, Szlovákiában és különösen Lengyelországban döntő tényező volt az árfolyam erősödése, míg Magyarországon az ULC növekedése mögött elsősorban a bérköltség növekedése állt, és csak kisebb mértékben járult hozzá az árfolyam felértékelődése.

Még mindig alacsony a hazai bérszínvonal

Miközben az euróban számított bérek növekedése Magyarországon meghaladta a csatlakozó államokét, a magyar bérszínvonal még mindig nem tekinthető kiugróan magasnak, sőt alatta marad a cseh, lengyel és a szlovén bérszínvonalnak.

Az elemző szerint a forint sávközepének eltolása és ennek alapján a hazai valuta mesterséges gyengítése nem tudja a versenyképesség növelésében megjelölt célját elérni. Ennek legfontosabb oka, hogy a sáveltolás közvetlenül alig hat a versenyképességre, míg közvetve makrogazdasági hatásokon keresztül inkább kedvezőtlenül befolyásolja azt.