Elégtelen a jövő évi korrekció

2003.09.11. 09:12
A magyar gazdaság problémái a nemzetközi dekonjunktúrából, a romló versenyképességből, az állami újraelosztás elburjánzásából és mindenekelőtt az inkonzisztens gazdaságpolitikából adódnak - áll az ICEG (International Center for Economic Growth) Európai Központ legfrissebb elemzésében.
A szakértők a gazdaságpolitika hibájaként róják fel többek között, hogy a fiskális és jövedelempolitika összeegyeztethetetlen a konjunktúra alakulásával, illetve, hogy az idén elkövetett súlyos gazdaságpolitikai hibák - elsősorban a sáveltolás - az inflációs célkitűzés hitelességének és hatékonyságának gyengüléséhez vezettek. A minél gyorsabb csatlakozás az európai árfolyamrendszerhez (ERM-II), illetve az eurózónához nem egyeztethető össze a makrogazdasági helyzettel - áll az elemzésben.

Nehezen összeegyeztethető szempontok

A szakértők szerint a 2004-re tervezett kiigazítási lépések elégtelenek a kialakult egyensúlyi problémák kezelésére, a korrekció ugyanis egyszerre kíván megfelelni több, egymással nehezen összeegyeztethető szempontnak. A rövid távú megoldásokra koncentráló kiigazítás alapelemévé ezért az infláció felpörgetése válik, a korrekció a bevételek növelésén, és nem a kiadások csökkentésén alapul. Az ICEG elemzői szerint a jövő évi lépések nemhogy nem javítanak a magyar gazdaság helyzetén, hanem tovább súlyosbítják a válságot. A tervezett kiigazítás felpörgeti az inflációt, torzítja az adórendszert, nem csökkenti az állami redisztribúciót, rontja a gazdaság versenyképességét és kérdésessé teszi az euró 2008-as bevezetésének lehetőségét is - áll az elemzésben.

A kiadások csökkentésével a hiány csökkentéséért

A szakértők szerint a kiigazítást szigorú jövedelempolitikára és a költségvetési hiány erőteljes csökkentésére kellene alapozni, ez utóbbinak pedig az államháztartási kiadások csökkentéséből, nem pedig a bevételek növeléséből kellene fakadnia. Az elemzők idén nem emelnék a reálbéreket, a következő években pedig a bruttó hazai termék (GDP) bővülésének, illetve a termelékenység javulásának 65-75 százaléka lehetne a növekedés. Emellett már jövőre szükség van az államháztartás racionalizálásának megkezdésére, ami a foglalkoztatottak számának csökkenésével is járna. A szakértők újragondolnák az eurózónához való csatlakozás időpontját is, mivel a 2008-as bevezetés csak több előfeltétel megvalósulásának szerencsés egybeesése esetén reális.