Veres szerint lehet eurónk

Veres János pénzügyminiszter szerint az ország 2008-ra teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat, vagyis az euró bevezetésének előfeltételeit, ehhez azonban a választások után megalakuló parlamentnek még a nyári szabadságok előtt, júniusban-júliusban olyan törvényeket kell elfogadnia, amelyek előkészítik az államháztartási reformot. A pénzügyminiszter az ICEG pénteki, budapesti konferenciáján tartott előadásában aláhúzta: az államháztartásban sürgősen változtatásokat kell végrehajtani az államigazgatás, az önkormányzatok, az egészségügy, illetve az oktatás területén, ehhez több esetben is kétharmados törvényeket kell elfogadnia az új parlamentnek.

Zárkózunk

A pénzügyminiszter rámutatott: az utóbbi nyolc évben az ország teljesítményének nagy eredménye, hogy a gazdasági növekedés végig meghaladta az Európai Unió átlagos gazdasági bővülését. A növekedési többlet az első időszakban 2, az utóbbi években közel 3 suzázalékos volt. "Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az unió átlagos fejlettségi szintjét a visegrádi államok közül Magyarország közelítette meg a legnagyobb mértékben, azaz Magyarország felzárkózása volt a legerőteljesebb" - emelte ki Veres János.

Különösen nagy eredménynek tartotta a pénzügyminiszter azt, hogy a magyar kivitel 2003 nyara óta jelentős mértékben tudott bővülni. Sőt, a közelmúltban a magyar export növekedési rátája jóval felette volt annak a mértéknek, amellyel például a hagyományos exportpiacainkon bővült az ottani piac, az ottani behozatal. A pénzügyminiszter szerint az euró bevezetésével is szorosan összefügg az a kedvező tény, hogy az országban napjainkban igen alacsony az infláció, és minden remény megvan arra, hogy éves szinten a pénzromlás üteme 2 százalék alatt maradjon.

Két százalék alatti hiány?

A Veres János által felvázolt makrogazdasági pálya szerint teljesíthető az, hogy 2006-ban az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya az uniós normák szerint (az úgynevezett ESA elszámolás alapján) 4,7 százalék legyen, és ez a későbbi években, 2007-ben 3,3 százalékra, 2008-ban pedig a bruttó hazai termékhez viszonyítva 1,9 százalékra mérséklődjön. Veres János kijelentette: "az elmúlt hat hét folyamatai azt bizonyítják, hogy az államháztartás a pénzforgalmi adatokat tekintve kedvezőbb helyzetet mutat, mint azt eredetileg tervezték. Nem látszik elmaradás a bevételeknél, a kiadásoknál pedig túlteljesítés nem várható".

A pénzügyminiszter szerint az államháztartás rendbetételét szolgálja az is, hogy a tb-alapok bevételeinek elszámolásában a közeljövőben át fognak térni az egyéni járulékbefizetések nyilvántartására, ezzel átláthatóbb lesz a rendszer.

Lemaradunk

Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője a konferencián a magyar gazdaság két legégetőbb problémájának nevezte a nagy arányú munkanélküliséget, illetve az ország versenyképességének romlását. Véleménye szerint mindkettőn javítana az, ha a vállalkozások által fizetett társadalombiztosítási járulékot nagymértékben csökkentenék. Kijelentette: a Fidesz kormányra kerülése esetén 10 százalékpontos járulékcsökkentést hajtana végre, amely azzal járna, hogy a kis- és középvállalkozások növelhetnék a foglalkoztatást.

A volt pénzügyminiszter szerint - utalva az előző kormányzati ciklusra - "ez egyszer már működött Magyarországon". Aláhúzta, a Fidesz kormányzati pozícióban megszüntetné az államháztartási trükköket, valós képet mutatna be az államháztartás helyzetéről. Az euró 2010-es bevezetéséhez Varga Mihály szerint széles körű társadalmi konszenzus szükséges.

Varga Mihály úgy vélekedett, közel sem jó az országban a gazdasági helyzet, sőt Magyarország a korábbihoz képest kockázatosabbá vált a befektetők szemében. Ezt bizonyítja véleménye szerint a Fitch és a Standard and Poor,s legutóbbi döntése, amellyel mindkét nemzetközi hírű hitelminősítő intézet leminősítette Magyarország besorolását.

Hét százalék feletti hiány

Varga Mihály szerint az sem járható út, hogy a korábbi államháztartási adatokat rendre módosítják, azaz "nem tudni, mit hoz a múlt". Véleménye szerint az elmúlt évben a GDP-arányos uniós normák szerinti államháztartási deficit nem 6,1 százalékot ért el a bruttó hazai termékhez képest, hanem 7,4 százalék volt. A volt pénzügyminiszter bírálta azt, hogy a kormány az államháztartási deficit beszámításánál nem veszi figyelembe a nyugdíjpénztáraknak átutalt állami összegeket. Varga Mihály szerint ez téves képet ad az államháztartásról, és noha erre engedményt adott az Európai Unió, az integráció épp akkor nem fogja ennek beszámítását megengedni, amikor megvizsgálják majd, hogy Magyarország mennyiben teljesíti a maastrichti feltételeket.

Veres János vitatta Varga Mihálynak a tb-csökkentés foglalkoztatás-bővítéssel járó megállapítását. Aláhúzta: tapasztalata szerint a vállalkozások a tb-járulékok mérséklésével náluk maradó többletpénzt előbb inkább beruházás-bővítésre, mint a foglalkoztatás-növelésre használnák fel.