Judit
3 °C
6 °C

Következik a kiigazítás éve

2004.01.05. 08:50
Nem tartják elérhetetlennek a kormány által kitűzött célokat, köztük az euró 2008. évi bevezetését a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők, feltéve, hogy a gazdaságpolitika visszaszerzi hitelét.
A 2004-es év legjelentősebb kérdése a konvergens folyamatokhoz való visszatérés - mondta lapunknak Barcza György, az ING Bank makroelemzője. Meghatározó lesz, hogy az év végi gazdaságpolitikai szigorítások - így a kamatemelés és a kedvezményes lakáshitelrendszer átalakítása - mennyire éreztetik hatásukat, és mennyire fordulnak meg a 2003-as év kedvezőtlen trendjei.

Szigorítások

Ha a főbb egyensúlyi mutatók javulnak, akkor az immár hagyományos, 1995-ös, illetve 1999-es kiigazításhoz hasonló forgatókönyv lép életbe, majd újra megindul a beruházások, illetve az export vezérelte növekedés. Az erős reálgazdaság, a nulla körüli reálbérnövekedés, a politikai stabilitás és a kormány elkötelezettsége a 2008-as eurócsatlakozás mellett a további szigorításokat is megvalósíthatóvá teszi. A jövő évi 3,8 százalékos államháztartási hiány elég ambiciózus cél, a piac ennél átlag egy százalékkal többet vár. Mindenesetre a fiskális célkövetés felhatalmazza a kormányt az év közi szigorításokra - az euró bevezetése lesz a legfőbb gazdaságpolitikai cél. Ebből következtetve a három százalékos GDP-arányos hiány 2006 körül nem elérhetetlen, amit még a piac is segíthet a hozamok csökkenésével, ha a hitelességet sikerül visszaállítani.

A hozamok drámai módon emelkedtek az ősszel, amikor az öt és tíz éves papírok 350-400 bázispontos szinten voltak. A hosszú távú befektetők még akkor is szép summát nyerhetnek az állampírokon, ha a 282-es középárfolyamon lép be Magyarország az eurózónába. Ha a hozamok hosszú vége magához tér és a kötvénypiacok újra konvergálnak, a három éves lejáratú papír lehet a legjobb befektetés, mivel várhatóan a jegybank magasan tartja a kamatokat 2004-ben, hogy mérsékelje az adóemelésből származó inflációs nyomást, ám újra csökkent 2005-ben. A kormány egyúttal visszaveszi a rövid távú papírok kibocsátását, ami tovább lapíthatja a hozamgörbe hosszú végét 2004-ben.

Az euró a cél

Amennyiben a kötvénypiac megnyugszik és a befektetők visszatérnek, ennek hozományaként a forint is visszatér a kormány és a jegybank által közös célként kijelölt 250-260-os sávba. Ez az árfolyamsáv segítheti az infláció féken tartását és a versenyképességet sem sérti. Miután a kormányzat úgy döntött, hogy mihamarabb csatlakozik az ERM II. rendszerhez, ez összehangolt kommunikációt igényel közte és a jegybank között, ami elképzelhető egy a májusi csatlakozást követő néhány napos tárgyalás után.

A fizetési mérleg új számítása mintegy két százalékkal növeli a folyó fizetési mérleg hiányát - és egyúttal a külföldi közvetlen tőkeberuházás (FDI) mértékét is, mintegy hét százalékos GDP-arányos mértékre. Ez kiugróan magasnak tűnik első hallásra, de 2001-2002-től eltekintve 1998 óta mindig magas a folyó hiány. Mindazonáltal a romló trend és a gyenge finanszírozás aggodalomra ad okot, és ha nem lesz javulás, újabb eladásokra és hozamemelkedésre lehet számítani. Az elmúlt időszak adatai alapján a tendencia mögött megbúvó fő ok a lakosság alacsony megtakarítása, ami a kormányzati intézkedések hatására talán ismét két-három százalék körüli szintre emelkedik. Bár az elmúlt időszakban a lakossági hitelfelvétel egyre gyorsuló ütemben nőtt, ami kétkedésre adhat okot. Miután az FDI szintje drámaian visszaesett 2001-ben, a fizetési mérleg hiányát elsődlegesen a portfólióberuházások finanszírozzák; a kormányzat 2004-ben három milliárd euró értékű kötvény kibocsátását tervezi és csupán egymilliárdot kell refinanszíroznia, az adósságkibocsátás hetvenszázalékkal csökken.

A forint árfolyama az év végére várhatóan erősödik, így a Concorde elemzése alapján 255 forintos euróárfolyam és 200 forint körüli dollárárfolyam várható. Ebből következően az értékpapír-forgalmazó cég 1,26 dolláros euróárfolyamra számít. Az infláció vélhetően év közben felkúszik hat százalék fölé, de év végére visszamegy öt százalék körüli értékre. A jegybank a piaci várakozások szerint az első negyedévben kamatot csökkent, ám nem jelentős mértékben - mondta Daróczi Andor, a Concorde elemzője.