Vince, Artúr
-11 °C
-1 °C

A luxusháziasszonyoknak kedvez a "családi" adó

2006.01.31. 12:35
A választási kampányát ígéretdömpinggel kezdő Fidesz után az MSZP is megtette az első lépéseket, hogy a tettek felsorolása után jól csengő vállalásokkal magához édesgesse a még bizonytalankodó szavazókat. A kormányfő a hétvégén munkabér-biztosítást ígért minden munkavállalónak. A Fidesz olcsóbbá tenné az autópályák használatát, és megteremtené a választás lehetőségét a személyi és a családi adózás között. A három új ígéret legfeljebb ötven-hatvanmilliárd forinttal terhelné az államkasszát, vagyis a költségek eltörpülnek a korábbi bejelentések 1500 milliárd forinthoz közelítő hatásához képest.
Egyetlen munkavállalónak sem kell attól félnie, hogy végkielégítés nélkül marad, ha a munkahelyét felszámolják - voltaképpen ezt ígérte meg a kormányfő az MSZOSZ hétvégi fórumán, amikor bejelentette: a kormány a bérgarancia-alap kibővítését tervezi. A szocialistáknak ez volt az első, már a kampány hivatalos kezdetét követően megfogalmazott választási ígérete.

Munkabér-biztosítás: garanciaalap most is van

A már évek óta működő bérgarancia-alap kiterjesztéseként értelmezhető az a kormányfői ígéret, amely szerint ha egy munkahelyet felszámolnak, a végkielégítést az állam fizeti, és ezt később megpróbálja behajtani a csőd- vagy felszámolási eljárás alá került munkáltatótól. A működő bérgarancia alap ugyanilyen helyzetekben az elmaradt bérek kifizetésére szolgál.

Arra vonatkozó számítással, hogy ez milyen kiadásokkal járhat, egyelőre a munkaügyi minisztérium sem tudott szolgálni (holott erről elvileg már döntött a kormány). Nehezítheti a számításokat, hogy voltaképpen "a ténylegesen megszűnő munkahelyek számáról nem rendelkezünk adatokkal" - derült ki a Foglalkoztatási Hivatal válaszából.

A munkaügyi központoknak ugyanis csak a törvényben meghatározott létszámot elérő leépítéseket kell jelezni, azaz például egy néhány főt foglalkoztató vállalkozás csődje révén megszűnő munkahely megszűnése nem is kerül bele ilyen módon a statisztikába. Ráadásul a bejelentett elbocsátások, leépítések egy része nem is valósul meg: mivel a munkáltató az előzetes bejelentést meghaladó mértékben nem bocsáthat el dolgozókat, gyakran a biztonság kedvéért inkább nagyobb számot mondanak be, és a tényleges leépítésnél derül ki, hányan is kerültek végül utcára. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az új ígéret nem az egyszerű, hanem csak a felszámoláshoz, azaz a munkáltató megszűnéséhez kapcsolódó munkahelymegszűnésre vonatkozik.

A tervezett intézkedés költségeit illetően így a nagyságrendet mutathatja a hasonló esetekben a bérelmaradást pótló bérgarancia-alap költségvetése. Ebből az utolsó lezárt évben, 2004-ben 3,665 milliárd forintot fizettek ki. Bár ez esetben is él, hogy az állam csak hitelez, a későbbi felszámolások során a kifizetések alig egyötödét sikerült behajtani.

Tavaly mintegy hat százalékkal nőtt, és elérte a nyolcezret a fizetésképtelenné vált cégek száma. Az utolsó negyedévben 310 ezer munkanélküli volt, 47 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Sztrádadíj: csalóka összehasonlítás

A pályadíjak csökkentésére ugyan konkrét ígéret nem hangzott el, szentesi beszédében Orbán Viktor azt mondta, csökkentené az autóval munkába járás költségeit, valamint ugyanitt, majd az évértékelő beszédben összehasonlította a magyarországi autópályák használatának díját a közeli országokéval.

Az ellenzéki pártelnök természetesen némileg megtévesztő módon csak olyan országokat választott ki, ahol a személyautókkal olcsóbban használható az autópálya, mint hazánkban. Ausztriában 19 000, Svájcban 6500, Szlovákiában 8000 forintba kerül a személyautók éves sztrádahasználata, nálunk viszont 35 000 forint az éves matrica - mondta Orbán (ebben egyébként tévedett, valójában 37 000). Nem tette azonban hozzá: az alpesi országokban gyakori, hogy az alagutak és a hágók használatáért külön kell fizetni. Ausztriában például hét alagút és öt hágó használata kerül pluszpénzbe, esetenként egy-egy útra 1100-14 500 forintba. Nehezíti az összehasonlítást az is, hogy Ausztriában a legrövidebb matricás időszak tíz nap: ennek 2049 forintos ára ugyan kedvezőbb, mint a hazai tíznapos matricáé (2300 forint), itthon azonban a legtöbbször a négynapos matricát veszik az autósok, ami csak 1520 forint, télen pedig még olcsóbb, idén 1170 forintért lesz kapható.

Arról sem beszélt a pártelnök, hogy azokban az országokban, ahol kapus rendszerű az autópálya-hálózat (így egyebek mellett Francia-, Olasz- és Horvátországban) jóval többe kerülhet egy év alatt a sztrádahasználat, mint nálunk. Például a magyar határtól Splitig egy útra durván 7000 forintnyi kunába kerül a sztrádahasználat, az országban emellett egyes alagutak használatáért további 400-900 forintot elkérnek - szintén egy útra. Más kérdés, hogy a kapus rendszert üzemeltető országok egy részében ugyancsak létezik egyfajta előre megváltható, jelentős kedvezménnyel járó bérlet.

Tízmilliárdos kiesés is lehet

Bár Orbán nem említette, mennyivel lenne olcsóbb a matrica, ha például 10 százalékkal csökkenthetik a pályadíjakat, akkor megközelítőleg 10 százalékkal csökkenek a matricabevételek is. (Azért nem pontosan, mert az olcsóbb sztrádákat talán némileg többen használnák.) Ez az idénre várt 30 milliárdos bevétellel kalkulálva 3 milliárd forint mínuszt is jelenthetne.

A kép azonban nem ilyen egyszerű: egyrészt a motorizáció fejlődésével, az egyre több autóval, továbbá a sztrádahálózat bővülésével, azaz új régiók bekapcsolódásával folyamatosan nő a sztrádákért fizetők száma. Ezt az is mutatja, hogy miközben tavaly 15, az idén 5 százalékkal emelkedtek átlagosan a díjak, a bevételek ennél nagyobb arányban nőttek: 2004-ben még alig 20, míg tavaly (a végső összegzés hiányában csak várhatóan) 26 milliárd forint folyt be a kasszába.

Mindebből az következik, hogy a pályadíj csökkentése nem feltétlenül jelentené azt, hogy összegszerűen a korábbi évekhez képest csökkenne a matricabevétel, elképzelhető, hogy pusztán a várt bővülés maradna el. Az államnak azonban ezt az összeget is ki kellene pótolnia, ha elfogadja, hogy a bevételek az úthálózat karbantartására, a régebbi szakaszok felújítására mennek el. Ez utóbbiaknak (és persze nagy mértékben az új szakaszoknak) is köszönhető, hogy míg a hazai sztrádahálózat burkolatának átlagéletkora 2000-ben még tíz év volt, mára ez négy évre csökkent.

A visszapótlás ugyanakkor azt jelentené, hogy nem kizárólag a sztrádát használók, hanem minden adófizető fizet a sztrádák karbantartásáért - a visszapótlás elmaradása pedig az úthálózat minőségének gyorsabb ütemű romlásához vezet. A legjobb megoldást az egyre több uniós ország által preferált, használatarányos fizetési rendszer kialakítása jelenti: ilyet vezettek be a teherforgalomra Ausztriában is, ahol a személyautók pályadíja valóban olcsóbb, mint Magyarországon, a többi kategóriáé viszont lényegesen magasabb.

Családi adózás gazdagoknak és adócsalóknak

A hétvégén az adórendszerhez is hozzányúlt a Fidesz - szóban legalábbis. Pokorni Zoltán egyrészt megerősítette a párt korábban többször hangoztatott álláspontját, hogy visszahoznák a személyi jövedelemadózásba a családi adókedvezmény rendszerét. Ezt éppen ettől az évtől szüntette meg - illetve a nagycsaládosoknál korlátozta - a kormány, bár ezzel egyidejűleg a duplájára emelte a családi pótlékot.

Tavaly mintegy 63 milliárd forintba került a családi adókedvezmény - legalábbis ennyi szerepelt erre a célra a büdzsében -, ez idén a kedvezmény szűkítése és megvonása miatt 11 milliárdra csökken. Vagyis ha a családi pótlék "visszafelezése" nélkül térne vissza a teljes körű családi adókedvezmény, az több mint ötvenmilliárddal növelné a költségvetés kiadásait.

Már a családi adókedvezmények visszaállítása is elsősorban a jómódúaknak kedvezne, a családi (valójában házastársi) adózás bevezetése viszont egyértelműen azoknak a nagyon gazdag pároknak kedvezne, ahol az egyik házastárs már azt is megengedheti magának, hogy ne dolgozzon. (Azokban a nyugat-európai országokban, ahol ilyen rendszer működik, sokszor a "nagysasszonyok" kedvezményeként emlegetik.) Az évi több (tíz)milliós jövedelem alsó adókulcsra jutó része ugyanis így megduplázható. A családi (házastársi) adózás emellett azoknak a házaspároknak lehet még kedvező, akiknél az egyik fél papíron minimálbéren van bejelentve - ami az esetek többségében adóelkerülést jelent -, míg a másik jól keres.

A családi adózás választása is okozhat jelentős költségvetési kiesést, bár pontosan senki nem tudja megmondani, hány háztartás járna jobban a családinak mondott adózással. A 2001-es népszámlálás szerint 2,8 millió házaspár él az országban, ha két százalékuk, nagyjából ötvenezer pár családonként havi húszezer forintnyi adómegtakarítást érne el, ennek hatása a költségvetésre tizenhárommilliárd forint lenne.

A számla már 1500 milliárdos

A hétvégi ígéretek - ha valamennyit betartanák - a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén 65-70 milliárd forintjába kerülnének az adófizetőknek. Az elmúlt hetekben a választási kampányát erőteljes ígéretdömpinggel kezdő Fidesz ennél már nagyságrendekkel több pénzt "költött el" - legalábbis szóban.

Ebből a két legnagyobb tétel a tb-járulék csökkentése és az egészségügyi kiadások növelése. Előbbi, ha valóban egy lépésben változtatnák 29-ről 19 százalékra, éves szinten 671 milliárd forintos kiesést jelentene. Ha igazak is a Fidesz számításai, hogy ezzel 60 ezer ember munkába állását segítenék, ez nagyjából 300-330 milliárd forintnyi GDP-növekedést jelentene (most 3,9 millió foglalkoztatott állítja elő a 22 000 milliárdos GDP-t). Ebből ötven százalékos állami elvonással számolva csak 150-165 milliárd folyna be az államkasszába, vagyis a mínusz még így is meghaladja az 500 milliárdot.

Ha pedig komolyan vesszük azt az ígéretet, hogy a Fidesz a GDP 4,5 százalékáról 7 százalékra emelné az egészségügyre fordított juttatásokat, az - idei értéken számolva - további 521 milliárd forintot jelentene. Emellett szó volt az alsó szja-kulcs 13, valamint a felső kulcs 15-20 százalék közötti szintre csökkentéséről, ami további 200-220 milliárdos költségvetési kiesést jelent, ha egy lépésben valósítják meg (attól függően, hogy mit kezdenek a kedvezményekkel). A 14. havi nyugdíj 165-170 milliárd forintot vinne el, a lakástámogatási rendszer visszaállítása 150-170 milliárdot, így a többi kisebb tétellel együtt a számla már 1500 milliárd körül jár.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.