Bérbefagyasztást javasol az IMF

A pénteken kiszivárogtatott információkhoz képest erőteljesebb kijelentéseket tartalmaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról készített összegzése. A Világgazdaság birtokába került megállapítások a korábbi évekhez viszonyítva is keményebbek, és - bár elismerik Magyarországnak a növekedés és a dezinfláció terén elért eredményeit - határozott gazdaságpolitikai irányváltást szorgalmaznak.

Befagyasztatnák

A nemrégiben két hétig hazánkban vizsgálódó delegáció szerint a gyors bérnövekedés fennmaradása tovább rontaná az exportkilátásokat, és a külföldi tőkebeáramlást is fékezné. Éppen ezért indokolt lenne a közszférában a jelzésértékű bérbefagyasztás, majd 2004-ben az inflációnál kisebb mértékű keresetnövekedés. Az IMF-delegáció szorgalmazza a bruttó bér alapú tárgyalásokat is, amely könnyebben értelmezhető a vállalatok számára, illetve elejét venné a visszafelé tekintő bérindexálásnak.

Rémisztő büdzsé

A költségvetési politika túlságosan expanzív volt, így az államháztartási hiány rémisztő mértéket ért el 2002-ben - állapítja meg a valutaalap. Ezért "alapvető fontosságú a jelentős kiigazítás", amelyet az idén elsősorban az egyszeri kiadási tételek lefaragása, jövőre pedig a folyó kiadások erőteljes visszafogása kell hogy szolgáljon.

A delegáció "erőteljesen szorgalmazza" azokat a korrekciós intézkedéseket, melyek lehetővé teszik, hogy az idén teljesüljön a deficitre vonatkozó célkitűzés, a GDP 4,5 százalékának megfelelő hiány.

Nem dorongolták le a jegybankot

A gyors bérnövekedés és a laza fiskális politika rendkívül nehéz helyzetbe szorítja a monetáris politikát. Az inflációs cél és az árfolyammal kapcsolatos célok közötti erős konfliktus vezetett a januári spekulációs támadáshoz. Ezzel együtt az IMF nem illeti súlyos kritikával a Magyar Nemzeti Bankot. "Bár jobb lett volna, ha a felfordulást el lehetett volna kerülni, az MNB-nek a támadás idején adott válasza a delegáció véleménye szerint megfelelő volt" - értékel a valutaalap. A nemzetközi szervezet ugyanakkor nem értékeli a gazdaságpolitikai irányítók felelősségét a spekuláció létrejöttében.

Üdvös szigorúság

Az alapprobléma az, hogy a monetáris politika egymagában nem tűzheti ki célul egyidejűleg az infláció csökkenését és a külföldi versenyképesség támogatását. Ezért az IMF azt javasolja, hogy a költségvetési szigor helyreállításával kell megteremteni a monetáris lazítás lehetőségét. A monetáris politika a nyilvánvaló bérfeszültség mellett valószínűleg nem tudja teljesíteni az idei inflációs célt, és a 2004-eshez is elkerülhetetlen a jelentős költségvetési kiigazítás. A jegybank mozgásterének növelését szolgálhatja az is, ha a monetáris hatóság nyilatkozatai a 2004 végi célkitűzésre összpontosítanának, illetve "a kormányzat teljes részletességgel fejtené ki szerepét a dezinflációs folyamat támogatásában".

Ez utóbbi nem csupán a dezinfláció, hanem a külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében is szükséges. A közelgő EU-csatlakozás miatt a piacok bizalma túlzott, azonban az ikerdeficit kialakulása esetén gyorsan megváltozhat. (Egyes hazai szakértők szerint az ikerdeficit jelensége most is fennáll.)

Kiigazítást, kiigazítást!

Bár az IMF nem említi, de egyértelmű: a nemzetközi szervezet a választási évhez képest is túlzó, a közgazdasági racionalitástól elszakadó gazdaságpolitika korrekcióját várja a kormányzattól. A minél gyorsabb kiigazítást a valutaalap szakértői szerint az is indokolja, hogy az ország számára előnyös lenne az eurózónához történő korai csatalkozás, amihez jó alapot szolgáltathat az előcsatlakozási tervben szereplő középtávú makrogazdasági pálya.