Tegnap 2-3 milliárdot vesztettek a forint ellen spekulálók

A jegybank ismét egyértelművé tette, hogy minél hamarabb a magyar pénzügyi rendszeren kívül szeretné látni a másfél hete spekulációs céllal az országba érkezett, becslések szerint 3-4 milliárd eurót kitevő forró pénzt. Ennek érdekében az MNB újra szabad euróaukciót tartott, és továbbra sem enyhített a kéthetes jegybanki betéti tender feltételrendszerén.

Az MNB harmadik devizaaukciója előtt erősödik a forint A devizapiacon szerdán reggel 11,95 százalékon nyitott a forint a sáv erős oldalán, szemben a kedd délutáni 11,81 százalékos záró helyzetével - írja az MTI. A nyitás után pár perccel közzétett harmadik MNB devizaaukciós felhívás után 12,21 százalékig szaladt fel a forint. Az euróval már a kereskedés első negyedórájában 242,25-243,20 forint közötti széles sávban kereskedtek, olcsóbban a 243,30/60 forintos keddi zárásnál.

A keddi euróaukción a hétfői értékesítéssel ellentétben a jegybanknál devizapiaci limittel rendelkező külföldi pénzintézetek is tehettek ajánlatot. Az MNB ezúttal sem hozta nyilvánosságra az értékesítés eredményét, de a Napi Gazdaság információi szerint mintegy 200-300 millió eurón sikerült túladnia, 243,50 forintos euróárfolyam mellett.

Még mindig sok forró pénz kering a magyar bankrendszerben

A spekulánsok - akik László Csaba pénzügyminiszter szerint már eddig is több százmillió dollár veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni - tegnap 1,8-2,6 milliárd forintot vesztettek. Az euróaukció keretében történő értékesítésének az az egyik előnye, hogy a jegybank euró-eladásai így nem járnak a forint erősödésével, és a kurzus jelentős ingadozásával.

A következő 18-24 hónap folyamán - az export versenyképességének fenntartása érdekében - a kormánynak és a központi banknak együttes szándéka, hogy nem értékeli fel a forintot - mondta László Csaba.

A kéthetes jegybanki betétre tegnap tartott tender eredménye is arra utal, hogy az MNB nem szívesen látja a határokon belül a spekulációs tőkét. A depotenderen a lejáró 193 százmilliárd forinttal és a beadott csaknem 570 milliárd forint értékű ajánlattal szemben csupán százmilliárd forintot fogadott be az MNB, 6,5 százalékos kamat mellett. Először egy hete tartottak szigorított feltételrendszerű kéthetes tendert, és akkor is hasonló eredmény született.

Szakértők szerint még mindig jelentős mennyiségű forró pénz kering a magyar bankrendszerben, ami ugyan közvetlenül nem okozza az infláció felfutását, az alacsony kamatszintek azonban hosszabb távon veszélyeztethetik az inflációs cél elérését.

Járai az olajárak és a béremelések miatt aggódik

Járai Zsigmond MNB-elnök szerint az idei inflációs célt más oldalról fenyegeti veszély: úgy fogalmazott, hogy az olajárak és a versenyszektor béremelése körüli bizonytalanság miatt decemberben az áremelkedés üteme némileg meghaladhatja az eredetileg kitűzött 4,5 százalékot. Az idei cél teljesülésére az idő rövidsége miatt minimális a jegybank befolyása, a monetáris politika alakításánál elsősorban a 2004-es és azt követő célokat kell szem előtt tartani - jelentette ki Járai, aki szerint a jövő decemberi inflációs prognózis a jelenlegi árfolyam- és kamatszint mellett is biztonságosan a kormánnyal közösen kitűzött, 3,5 százalék ą1 százalékos célsávon belül van.

Kovács György, a Budapest Economics elemzője úgy véli, hogy a 2004-es inflációs célhoz valamivel erősebb árfolyamra van szükség, méghozzá tartósan. A kamat az árfolyamhoz igazodik, így akár az is elképzelhető, hogy a jelenlegi kamatszint is elegendő a cél teljesüléséhez - fejtette ki a szakértő, aki hozzátette, hogy ehhez az is szükséges, hogy ne romoljon Magyarország kockázati besorolása.

A jegybankelnök inflációs prognózisa összhangban van az elemzők véleményével. A Reuters által megkérdezett szakértők közül jóformán senki sem számít arra, hogy idén teljesül az inflációs cél, a jövő évvel kapcsolatban pedig szinte mindenki 4,5 százaléknál alacsonyabb rátát vár.