Négy százalék alatt a májusi infláció

A fogyasztói árak májusban 3,6 százalékkal növekedtek a múlt év májusához képest - jelentette szerdán a KSH. A statisztikai hivatal közlése szerint az árak májusban 0,3 százalékkal haladták meg az áprilisi árszintet. Az idei első ót hónapban átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Az elemzők rosszabbra számítottak

Az elemzők májusra 0,6 százalék körüli havi drágulást vártak, tehát a tényleges áremelkedés mértékének kétszeresére számítottak. Az éves áremelkedést is felülbecsülték, a 3,6 százaléknál két tizeddel magasabb, 3,8 százalékos értékre számítottak - írja az MTI.

Az egyhónapos fogyasztói áremelkedés némileg gyorsult, hiszen áprilisban csak 0,1 százalékkal haladták meg az árak a márciusi szintet. Az éves infláció viszont tovább csökkent, hiszen áprilisban még 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. A nyugdíjas fogyasztói kosárra vetített árváltozás 0,5 százalék volt áprilishoz, és 3,4 százalék tavaly májushoz képest.

Csökkentek az élelmiszerárak

A múlt hónapban áprilishoz képest az élelmiszerek és az üzemanyag ára tovább csökkent. A sertészsiradék és -hús például nyolc és négy, a tojás öt százalékkal lett olcsóbb egyetlen hónap alatt. A péktermékek ára szintén csökkent, drágultak viszont az idényáras élelmiszerek, valamint a csokoládé és a kakaó. Az üzemanyagok 3,1 százalékkal lettek olcsóbbak egyetlen hónap alatt.

Az átlagot meghaladóan emelkedtek a szeszesitalok, ruhaneműk és dohánytermékek és a szerencsejáték árai áprilishoz képest. A szerencsejátékok tarifája hét százalékkal nőtt, a dohányáruk két százalékkal kerültek többe májusban, mint áprilisban. A virágárak csaknem kilenc százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest.

Tavaly óta főleg a szolgáltatások drágultak

A tavaly májusi árakhoz képest szembetűnő az élelmiszerek árának jelentős csökkenése. A sertészsiradékok 25 százalékkal, a sertéshús 17-tel lett olcsóbb. Kevesebbet kell fizetni a baromfihúsért, a szalonnáért és a tojásért is. A cukrásztermékek viszont 11, az üdítőitalok hét százalékkal drágultak.

A szolgáltatások tarifái emelkedtek a legnagyobb mértékben: a múzeumi belépők 14, az oktatási szolgáltatások 12 százalékkal voltak drágábbak a tavaly májusinál. A rezsiköltségek 8-11 százalékkal nőttek, a dohányáru 18 százalékkal kerül többe, mint tavaly.

Év végére öt százalék alatti pénzromlás várható

Elemzők szerint az infláció az év második felében felgyorsul, ám év végén is öt százalék alatt maradhat (igaz, ezeket a véleményeket még a forintleértékelés és a jegybanki kamatemelés előtt fogalmazták meg). A GKI Gazdaságkutató Rt. májusi prognózisa szerint idén az infláció 4,8 százalék körül alakul. Az Ecostat ugyancsak májusban ezzel egyező mértékű inflációt jósolt.

A jegybank álláspontja szerint viszont az éves infláció célkitűzés csak akkor tartható, ha a forintot sikerül a 250 forint/euró körüli árfolyamon tartani. A keddi kamatemelést már ennek szellemében hajtotta végre a monetáris tanács, ahogyan a döntés utáni sajtótájékoztatón Járai Zsigmond jegybankelnök leszögezte: az MNB nem adta fel az inflációs célokat, és megakadályozza az infláció felfutását.

Imrek Viktor, az OTP Bank Rt. elemzője a sáveltolás miatti piaci bizonytalanságáról beszélt az MTI-nek. Elmondta: a forint jelentős gyengülése azonnali cselekvésre késztette az importőröket, akik a sáveltolást követően 2-4 százalékos áremelkedést jeleztek. "Ez is azt mutatja, hogy a gyengülő forint közvetlenebb és gyorsabb hatással van az árakra, mint az erősödő nemzeti valuta" - tette hozzá.

Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szeszes italok, dohánytermékek drágulásában a jövedéki adó emelése tükröződik, ennek hatása várhatóan áthúzódik júniusra is. Kedvezőnek nevezte az elemző a tartós fogyasztási cikkek árának négy hónapja tartó csökkenését és az üzemanyagok olcsóbbá válását. Hangsúlyozta, hogy júniustól emelkedő inflációval számolnak, amit többek között az alacsony bázis és az energiaáremelés elszámolása indokol.