Májusban 3,6 százalék volt az infláció

A fogyasztói árak az idén májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az idei első öt hónapban ugyancsak 3,6 százalékkal emelkedtek az árak - tette közzé kedden a KSH. A szezonálisan kiigazított alapdrágulás 0,1 százalék, a maginfláció 2,2 százalék volt. Tavaly májusban 7,6 százalékkal emelkedtek az árak 2003 májusához viszonyítva.

Az adóváltozások növelték az inflációt

Az adóváltozások hatását kiszűrő - vagyis változatlan adótartalmú - index az előző hónaphoz képest 100,6 százalék, az egy évvel korábbihoz képest 103,3 százalék. Előbbiben tehát nincs eltérés a normál indextől, az utóbbiban jelentkező 3 tized százalékpontos eltérés azt jelzi, hogy az adóváltozások növelték az inflációt.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index az áprilishoz képest 100,9 százalék, a 2004 májusihoz viszonyítva 104 százalék lett. A nyugdíjasok által vásárolt termékek árszintje tehát az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett.

Drágább étel, olcsóbb benzin

Májusban az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb, az átlagot több mint háromszorosan meghaladó mértékben: egy hónap alatt 2,1 százalékkal drágultak. Ez az idényáras élelmiszerek árának átlagon felüli, 20,3 százalékos emelkedéséből adódott. A sertészsiradék ára 3,4 százalékkal, a sertéshúsé 3,2 százalékkal, a tojásé 2,4 százalékkal, a cukoré 1,2 százalékkal csökkent. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkentek.

A tartós fogyasztási cikkeknél és az egyéb cikkek, üzemanyagoknál árcsökkenés következett be. Utóbbin belül a járműüzemanyag-árak 1,0 százalékkal csökkentek, míg a virágok, dísznövények árai 3,9 százalékkal nőttek. A ruházkodási cikkek körében az átlagossal közel megegyező mértékű áremelkedés volt. A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások ára az átlagosnál alacsonyabban emelkedett.

Alacsony, de a vártnál magasabb

Egyáltalán nem rossz - mondta a májusi inflációs adatról Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Noha a piaci elemzők májusra 3,38 százalék körüli 12 havi és 0,388 százalékos havi inflációt vártak, Bartha Attila szerint a 3,6 százalék "belefér" a várakozásokba. Az élelmiszerek átlagosnál magasabb áremelkedéséről elmondta: a tavaly második féléves árcsökkenést figyelembe véve még mindig nem magas az emelkedés mértéke.

Csökkenhet a kamat

Ennek ellenére kérdésesnek nevezte Bartha Attila, hogy év végére teljesül-e az általuk korábban prognosztizált 3,5 százalékos éves átlagos infláció. Mint mondta, a forintárfolyam alakulása, az egyre magasabb nemzetközi olajárak, valamint az euró/dollár árfolyam változása olyan kiszámíthatatlan elemek, amelyek miatt néhány tized százalékponttal efölött lehet, de minden bizonnyal 4 százalék alatt marad a fogyasztói árak emelkedése.

Egyetértett ugyanakkor azokkal az elemzői véleményekkel, hogy az alacsony kamatszint lehetővé teszi a jegybanki alapkamat további csökkentését. Mint fogalmazott, az infláció alakulását most nem a monetáris politika, hanem elsősorban külső tényezők befolyásolják, így az esetleges kamatmérsékléstől sem várható a pénzromlás ütemének meglódulása.