További Magyar cikkek
Akár 7 százalék is lehet 2007-ben az átlagos infláció, de az év közepén a 9 százalék közelébe is kerülhet a fogyasztói árak emelkedésének mértéke - derül ki a Magyar Nemzeti Bank felülvizsgált inflációs jelentéséből. A fogyasztói árszint emelkedése 2008 végére 4 százalék alá, éves átlagban 4,2 százalékra csökkenhet. A nemzeti bank szakértőinek becslései szerint a kormányzati fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatása jövőre 3 százalék, 2008-ban 1 százalék lesz.
Az MNB az inflációs prognózist a hétfőig érvényes, 6,75 százalékos, a következő években is változatlannak tekintett kamattal és 278 forintos átlagos euróárral készítette el. Mivel a kamatszint már változott is, és ez feltehetően hatni fog a forint/euró árfolyamra, feltehetően a prognózis nem lesz teljesen pontos. Ez nem is lenne meglepetés, mivel a jegybanki inflációs előrejelzések ritkán szokták eltalálni a fogyasztói árak növekedési ütemét.
Jelentős kockázatok
A jegybanki szakértők szerint ha a kormányzati intézkedések teljes egészében megvalósulnak, jelentős mértékben, a GDP 6 százalékával csökken az állam finanszírozási igénye. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy ezt az úgynevezett alappályát - a kormányzati célokban szereplő makrogazdasági pályát - "jelentős megvalósulási kockázatok övezik".
Emiatt maga a jegybank is elismeri: vannak bizonytalanságok inflációs előrejelzésükben. Annak növekedését okozhatja, ha a kormányzati intézkedéseknek tovagyűrűző hatásuk lesz, alacsonyabb inflációt eredményezhet viszont részben a már most megvalósult kamatemelés, részben a lakossági fogyasztásnak a vártnál nagyobb visszaesése.
Más, mint a kormányé
Az MNB mostani prognózisa több ponton is eltér kisebb-nagyobb mértékben a kormány által készített konvergenciatervben foglaltaktól. A jegybank 7 százalékos inflációs előrejelzésével szemben a kormány csak 6,2 százalékos pénzromlást vár 2007-re; az MNB szakemberei szerint a különbséget elsősorban a maginfláció számainak eltérése okozza.
A jegybank a kabinet által beharangozott 3-4 százalékkal szemben 4,3 százalékra jósolja a lakossági reáljövedelmek visszaesését, és a foglalkoztatásban is 0,4 százalékos visszaesést vár a kormány által előrejelzett stagnálás helyett. A lakossági fogyasztás az MNB szerint 1 százalékkal fog visszaesni jövőre - a kormány 0,6 százalékot vár -, míg 2008-ban a kabinet 0,2 százalékos fogyasztásbővülési terveivel szemben további 0,3 százalékos fogyasztáscsökkentést vetít előre.
Érdekes, hogy miközben a legtöbb mutató terén a jegybank pesszimistább a kormánynál, a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzése részben kedvezőbb irányban tér el a kabinetétől. A konvergenciaprogramban a kormány 2,1 százalékos GDP-bővülést jósolt 2007-re és 2,6 százalékost 2008-ra, ezzel szemben az MNB 2,4 százalékot prognosztizál a következő évre, és a kedvezőbb bázishoz képest nem rosszabb, 2,5 százalékot 2008-ra. Két év alatt így a kumulált GDP-növekedés a kormány prognózisában 4,75 százalék, míg a jegybankéban 4,96 százalék.
Mi változott május óta?
A jegybank most közzétett inflációs jelentése a májusi prognózist írta felül. Méghozzá alaposan, a Portfolio.hu és az MNB elemzői összesen tíz olyan, inflációra ható "sokkot" gyűjtöttek össze, amelyet kezelni kell. Ezek közül csak egy nem kötődik közvetlenül kormányzati intézkedéshez: míg májusban 265 forintos, most már 278 forintos euróárral számoltak.
A kormányzati intézkedések hatására számos, jellemzően inflációgerjesztő folyamat zajlott le, vagy várható a lezajlása a közeljövőben. Ilyen a társasági adóemelés a 4 százalékos elvárt adó bevezetésével, a munkaköltségek növelése, valamint a tervezett csökkentés elhalasztása, a szabályozott árak számottevő emelése. Az infláció ellen ható folyamatok közül az állami létszámcsökkentés és a közszféra beharangozott bérbefagyasztása emelhető ki.
A Portfolio.hu elemzői arra is felhívták a figyelmet: májusban az MNB stábja még komoly ikerdeficit-problémát jelzett, ugyanakkor most a fiskális szigorítás mellett ennek kockázata szerintük jelentősen csökkent. A jegybank modellszámításai szerint a fiskális keresletcsökkenés mintegy 60 százalékával javulhat a külső finanszírozási igény.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
