Lefelé indul az infláció?

Az év végére vonatkozó várakozás csak jelzésszerűen változott: az áprilisi 3,77 után most 3,8 százalékot várnak a szakértők decemberre. Az elemzők a maginflációt 2,4-2,5 százalékra várják az előző év májusához képest. A KSH kedden teszi közzé a májusi inflációs adatokat.

Elemzők szerint a várt májusi csökkenésben alapvető szerepet kapnak a bázishatások. A benzinárak az áprilisival ellentétes hatást gyakorolnak, míg egy hónapja húzták az áremelkedést, májusban - éppen a bázishatás révén - lassítják. A tavaly májusi magas bázishatások is szerepet játszanak az infláció mérséklődésében, a forint gyengülése pedig még érdemben nem épült be az árakba, ráadásul egyelőre nem is tűnik tartósnak - véli Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.

A májusi fogyasztói árakat szerinte az üzemanyagok átmeneti mérséklődése, valamint a dobozos üdítőitalokra és sörökre kivetett "termékdíj" bevezetése befolyásolta elsősorban. Hasonlóan vélekedik Kovács György, a Budapest Economics elemzője, aki szerint az éves ütem csökkenése leginkább a magas tavalyi bázissal magyarázható, amikoris az EU-csatlakozás miatti áremelések és az üzemanyag árának emelése miatt a havi áremelkedés 0,9 százalék volt.

A mostani számban a legjelentősebb tényező feltehetően az élelmiszerárak várható változása lesz, mert a rendkívül erős szezonalitás miatt (az újburgonya és egyéb zöldségek árainak emelkedése) nehezen lehet pontosan előre jelezni ezt a komponenst. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője is úgy véli, hogy az élelmiszerek ára lehet a "sötét ló" májusban, de szerinte ezek inkább a tavalyiak alatt maradnak.

A benzinárak emelkedése vélhetően kifulladt májusra, csakúgy, mint a ruházati cikkek szezonális drágulása. A dollár tartós erősödése azonban többek szerint is komoly inflációnövelő hatással bír az üzemanyag- és energiaárakra az év további részében.