További Magyar cikkek
Olcsóbb tartós cikkek
Az idei első negyedévében a 3,9 százalékos fogyasztói áremelkedés mindegy kétötödét az áfa és jövedéki adóváltozások okozták. Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat a szolgáltatások drágulása 0,17 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,12 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,09 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,07 százalékkal, az élelmiszereké 0,05 százalékkal, háztartási energiáé 0,02 százalékkal emelte. A tartós fogyasztási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,02 százalékkal mérsékelte.
A KSH szerint tizenkét hónap alatt, 2003. márciushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a liszt, dara 38, a kenyér és a péksütemény 18, a cukrászáru, fagylalt 16, az eszpresszókávé 13, a tojás 11, a munkahelyi és az iskolai étkezés 10 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a sertészsiradék, a szalonna és a sertéshús ára.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003. márciusban. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak, ez utóbbin belül a gyógyszerek, gyógyáruk térítési díjai átlagosan 19 százalékkal növekedtek.
Erősebb forint
A szolgáltatások átlag feletti, 7,8 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés 16, a társasházi közös költség és a szemétszállítás 15-15, az oktatási szolgáltatás 14, a kábeltelevízió-előfizetés 13, a testápolási szolgáltatások és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 22, a vezetékes gáz 19, a dohányáruk 15, a távfűtés pedig 13 százalékkal került többe, mint 2003. márciusban.
Az inflációs adat nyilvánosságra hozatala után a forint erősödésnek indult. A jelentés közzététele előtt még 251 forintot kértek egy euróért, azt követően azonban 249 forintig erősödött a magyar valuta.
Meglepődtek
A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint a kutatók jóval magasabb inflációra számítottak, hiszen a Reuters márciusi elemzői konszenzusa 7,2 százalékos év/éves ütemet jelzett, amelyen belül a banki elemzők és a brókerek a kijött átlagnál is gyorsabb inflációt prognosztizáltak - írta meg az MTI. A kutató elmondta, hogy a jegybank első negyedévi inflációs prognózisa hét százalék volt, a tény 6,8 százalék.
Az idei inflációs csúcs Petschnig Mária Zita szerint az alacsony bázis miatt augusztusra várható, amikor is a fogyasztói árak éves szinten 7,2 százalékkal lehetnek magasabbak a 2003 augusztusinál. Az első három hónap után szinte bizonyos, hogy az idei átlagos infláció hét százalék alatt maradhat, s az év végére hat százalékra süllyedhet. S mivel ezt most már a Magyar Nemzeti Banknak is világosan látnia kell, a kutató szerint indokolatlan a kamatokat a jelenlegi magas szinten tartani.
Magas a kamat
Hasonlóan vélekedik a kamatszintről Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója is. Korábban az MNB a spekulációs félelmekkel, majd a gyorsuló inflációval magyarázta a szükséges magas kamatszintet. Nos, az euró forint árfolyama tartósan erős, a januári 264 forintos átlaghoz képest márciusban már tartósan a 250 körül van, az infláció pedig jóval kisebb a korábban vártnál, amikor gyakran elhangzott a nyolc százalék is, így a 12 százalékos kamatszint indokolatlan - állítja Karsai Gábor.
A márciusi 6,7 százalékos inflációs adat megerősíti a GKI-t abban, hogy az idei átlagos infláció 6,7 százalék lehet és az év végére hat százalék alá kerülhet - mondta az ügyvezető igazgató. Véleménye szerint áprilisban érhet el csúcspontjára az áremelkedés, amikor hét százalék fölé is kerülhet. Áprilisra Petschnig Mária Zita 0,3 tizedes havi (tavaly 0,1 százalék volt) és 6,9 százalékos év/éves inflációt prognosztizál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
