Ősszel növekszik az infláció

2003.09.01. 10:21
Gyorsul az infláció a második félévben, de éves átlagban kisebb lesz a tavalyinál - áll a GKI előrejelzésében. A gazdaságkutató szerint kissé gyorsul a gazdaság növekedése is, de nem haladja meg a tavalyi 3,3 százalékot.
Az idén a második félévben a gazdaság növekedése kissé gyorsul, de éves átlagban nem lesz nagyobb a tavalyi 3,3 százaléknál - áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. A prognózis szerint az egyensúly romlása lassul, az infláció viszont enyhén emelkedik, a kamatok az utolsó negyedévben valamelyest csökkenhetnek.

Gyorsul az infláció növekedése

Az infláció a következő hónapokban az energia-áremelés, az aszályos időjárás, a forint gyengülése és az alacsony tavalyi havi indexek miatt tovább gyorsul, éves átlagban azonban kisebb lesz a tavalyi 5,3 százaléknál, várhatóan 4,8 százalék körül alakul - áll a prognózisban.

Az államháztartási hiány gyarapodása lassul, az éves deficit azonban így is a GDP 5,3 százaléka körül valószínű.

Kamatcsökkentés év végén várható

A pénzpiacon a helyzet lassan stabilizálódik, kamatcsökkenés azonban csak az év vége felé, a jelenlegi árfolyam tartóssá válása és egy kellően szigorú jövő évi költségvetés elfogadása esetén várható - vélik a kutatók.

Az ipar változatlanul exportorientált pályán halad, az első hat hónapban az export hat százalékkal, a belföldi értékesítés alig egy százalékkal nőtt. Gyorsan, tíz százalék körüli ütemben emelkedett a villamos gépek és műszerek valamint a járművek gyártása.

A legnagyobb - több mint húsz százalékos - visszaesést a cipőiparnak kellett elkönyvelnie. Az építőipar termelése többhónapos csökkenés után májusban és júniusban is nőtt, de szintje az első félévben így is jóval elmarad a tavalyitól. Ennek oka főleg az állami (és önkormányzati) intézmények forráshiánya, illetve az üzleti beruházások lassú élénkülése.

Magas a hiány

A külkereskedelmi statisztikában továbbra sem tükröződik az ipari kivitel gyors növekedése - állapítja meg a jelentés. A külkereskedelmi hiány emelkedését főleg a bérmunka-export visszaesése, illetve az energia- valamint a fogyasztási célú import bővülése magyarázza.

A folyó fizetési mérleg hiánya magas, júniusban csaknem hatszáz millió eurós deficit keletkezett. Ezen belül azonban a külkereskedelmi hiány kisebb, az idegenforgalmi aktívum nagyobb az előző hónapokban tapasztaltnál. A júniusi magas deficit alapvetően a profitok és kamatok - ebben a hónapban szokásos - külföldre utalásának következménye - említik meg.

Ugyanakkor modernizációs és finanszírozási szempontból is kedvezőtlennek nevezi az összeállítás a beáramló külföldi tőke minimális mennyiségét. Hozzáteszik azonban, hogy a második félévben a privatizációs folyamat újraindulása, az elmúlt hónapban bejelentett befektetési döntések megvalósulása és az EU-csatlakozás előtti érdeklődés hatására a tőkebeáramlásban javulás várható. Ennek ellenére a nettó külföldi adósság így is nő.