Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Lakásban a nagyon kicsi és a nagyon nagy kell

2006.05.12. 13:22
Tovább romlottak az ingatlanpiaccal kapcsolatos várakozások - derül ki a KSH Ecostat idei első ingatlanbarométeréből. A mutató 46,5 százalékra csökkent az előző negyedévi 48 százalékról, de kisebb hullámokkal már 2003 eleje óta romló tendenciáról árulkodik az adatsor. A lakosok legalább fele az építőipar minden területén az inflációt bőven meghaladó drágulásra számít, miközben a vevői kör egyre polarizáltabb. Az átlagosnál sokkal nagyobb és jóval kisebb lakások a legkapósabbak.

Ötéves mélypontja közelébe süllyedt a KSH Ecostat ingatlanbarométere - derült ki az idei első negyedéves adatsort bemutató pénteki tájákoztatón. A barométer - amely az ingatlanpiaccal kapcsolatos lakossági, vállalkozói és önkormányzati várakozásokat ábrázolja százalékos skálán - 46,5 százalékon áll, ennél 2001 eleje óta csak kétszer volt rosszabb a mutató. Nyomban az induláskor, amikor 45,2 százalékot mutatott, valamint a tavalyi harmadik negyedévben, amikor 45,5 százalékon állt.

Nem akarnak befektetni

A várakozások 2004 ősze óta - akkor 51,5 százalék volt a mutató - hullámzó mértékben, de folyamatosan romlanak, a mostanit megelőző négy negyedévben 48, 48,3, 45,5 és 48 százalékos értékeket mutatott a felmérés. Az Ecostat szerint a mostani csökkenés ellenére az ingatlanpiacot kiegyensúlyozott, mérsékelt ütemű fejlődés jellemzi, a beruházások javuló összetételben és minőségben valósulnak meg. Ugyanakkor a kereslet-kínálati viszonyok kiegyenlítődése alapján a szakértők is elismerik: az ingatlanpiac bővülése egy időre elérte felső határát. "Egyes szegmensekben kisebb élénkülés, másutt stagnálás, illetve visszaesés várható" - olvasható az ingatlanbarométer részleteit ismertető kiadványban.

A vállalati várakozások lefelé húzták az indexet, miután befektetési hajlandóságuk 7,3 százalékkal csökkent, és 36,9 százalékról a negatív rekordot jelentő 29,6 százalékra zuhant az ingatlanfejlesztési hajlandóságuk is (az ingatlanforgalmazók és -beruházók viszont kismértékű javulásra számítanak, mutatójuk 44,2 és 52,2 százalékra nőtt az előző negyedévi 42,4 és 51,4 százalékról). Holott a lakásépítésekben egyre inkább - az üdülők kivételével minden más ingatlanpiaci szektorban pedig kizárólagosan - a vállalkozói tőke jelent érdemi fejlesztéseket. Mivel az átadott új lakások száma tavaly elérte azt a 41 ezret, amennyire Nyers Józsefnek, a kiadvány egyik szerkesztőjének a becslése szerint a piac igényt tart, a túlkínálat miatt az új lakások értékesítési ideje várhatóan megnő.

Szegények, gazdagok

Az Ecostat szerint ideiglenesen csökken az új lakások iránti kereslet, így a vevők a kínálati bőség miatt kényelmesebben vásárolhatnak. Az Indexnek korábban nyilatkozó ingatlanpiaci szereplők arra számítanak, hogy a kereslet visszaesése átmeneti lesz, és elsősorban a lakásárak differenciálódásához, az olcsóbb új otthonok népszerűbbé válásához vezet. Ez azonban csak részben lesz így - legalábbis, ha helytálló az Ecostat előrejelzése, amely szerint növekszik az egyedi, igényes, magas komfortfokozatú, nagy alapterületű lakóingatlanok iránti kereslet. Ezzel párhuzamosan azt mutatják az adatok, hogy az átadott lakások területe egyre kisebb lesz, ami az Ecostat szerint arra utal, hogy az átlagos méretűnél jóval kisebb és jóval nagyobb otthonokra van vevő.

Az ingatlanpiaci szereplők is úgy érzik, az egy-, legfeljebb másfél szobás, 40 négyzetméteresnél nem nagyobb, valamint a 100 négyzetmétert meghaladó, magasan fekvő - hetedik, nyolcadik, kilencedik emeleti, penthouse - otthonokat és a valódi luxuslakásokat keresik a vevők. A lakásszám alapján az egyik legnagyobb idei átadású budapesti fejlesztést, a Sissy Lakóparkot megvalósító Tusnád Kft. illetékese szerint "a piaci ár alsó szegmensében" kínált - ez 300 ezer forint alatti, néha 250 ezer forint közelében lévő négyzetméterárat jelent -, kis alapterületű lakásokat a legkönnyebb eladni.

A másik véglet az igazi luxus: az akár egymillió forintos négyzetméteráron kínált, 150 nm-esnél nem kisebb lakások nagyjából fele már a tervezés során gazdára talál. Molnár Ferenc, a Raiffeisen Ingatlan Zrt. üzletág-igazgatója szerint ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban a külföldiek vásárolják, vevőik több mint fele belföldi. Molnár szerint ez nem meglepő, a tudomány, a gazdaság és a kultúra kiemelkedő szereplői keresnek már annyit, hogy az "európai egzisztencia" iránti igényeiknek megfelelően élhessenek.

Minden drágulni fog

A többség azonban inkább hitelből vásárol, és abból is csak akkor, ha a meglévő használt lakását el tudja adni. Ez egyre nehezebb lesz, az Ecostat szerint a használt lakások piaca stagnálni fog, sőt, helyenként csökken a vidéki nagyvárosok központjában, valamint a bel-budai kerületekben és a zöldövezetben lévő nagy, jó beosztású lakások kereslete. Az ingatlanbarométer szerint árnövekedéssel csak néhány kiemelkedően jó fekvésű területen lehet számolni, és még a kisebb lakásokat is nehezebben, hosszabb idő alatt lehet majd eladni.

A panelprogram sem hozta meg a várt fellendülést. Bár Leitner József, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese szerint a felújított, jobb helyen lévő - a pesti oldalon például budai panorámás, Budán a Dunára néző - házakban már érzhető a lakások enyhe felértékelődése, a felmérés azt támasztja alá, hogy a panelárak összességében stagnálnak. Ráadásul a panelfelújítás sok helyen még csak elkezdődött, de nem ért véget, márpedig a magyar vevők elég bizalmatlanokká váltak, és a tervezett fejlesztéseket nem fizetik meg, csak a megvalósultakat - hangzott el.

A bizalmatlanságról uralkodnak az árakkal kapcsolatos lakossági várakozások is. A felmérés szerint legalább az emberek fele úgy véli, hogy minden, az építőiparral kapcsolatos kiadás az inflációnál gyorsabban fog nőni a következő egy évben. A lakosok fele számít a telekárak átlagosan 4,6 százalékos növekedésére, 53 százalékuk várja a munkaerőköltség 4,7 százalékos drágulását. A megkérdezettek 60 százaléka szerint 6 százalékkal nőnek az építési tevékenységek árai, 62 százalékuk 6 százalékkal dráguló építőanyagokra, 64 százalékuk a tervezési díjak 6,3 százalékos emelkedésére számít.

Az önkormányzatok bizakodnak

Az árakkal kapcsolatos várakozások tükrében nem meglepő, hogy a lakosok véleménye minden korábbinál kedvezőtlenebb az ingatlanforgalmazás várható alakulásáról. Bár maga a lakossági konjunktúraindex a múlt évi végi - ötéves mélypontnak számító - 52,9 százalékról 53,3 százalékra nőtt, ez így is a 2001 óta tartó felmérés második legrosszabb negyedéves adata.

Az ingatlanbarométert az önkormányzatok várakozásainak további javulása húzta fel valamennyire. Ez a mutató az idei első negyedévben már 69 százalékon volt a múlt év végi 67,7, valamint a tavalyi harmadik negyedéves 59,4 százalék után (ez utóbbi 2001 ősze óta nem volt olyan alacsony, mint akkor). A települések ennek ellenére az előző fél évben megvalósítottnál is kevesebb beruházást terveznek a következő hat hónapra, ugyanakkor több mint nyolcvan százalékuk készül valamilyen infrastruktúra - jellemzően a települési úthálózat - fejlesztésére.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!