A bankok kezében az ingatlanpiac sorsa

Jobb esetben csak lassulásra kell készülnünk, nehezebbé válnak a tranzakciók, de komolyabb áresés talán nem következik be - mondta lapunk kérdésére Gerő Péter, a Gestor csoport tulajdonosa a válság lehetséges magyarországi hatásairól. Aki készpénztartalékokkal rendelkezik, ebben az időszakban olcsóbban juthat ingatlanhoz, az viszont nagyon nehéz helyzetbe kerül, akinek a napi működése a hitelezéstől függ. Azok a fejlesztők könnyen ellehetetlenülhetnek, akik már elindították a projektjeiket, és menet közben kell megküzdeniük a módosított kölcsönfeltételekkel vagy a finanszírozás leállításával. Dominóeffektussal járhat, ha sem befejezni, sem az addigi számláikat kiegyenlíteni nem képesek.

Minden attól függ - folytatja Gerő -, hogy a bankok rákényszerülnek-e arra, hogy menet közben módosítsák, vagy felmondják a hitelszerződéseket, vagy csak az új projekteknél szabnak az eddigieknél keményebb feltételeket. Optimista forgatókönyv szerint csak az új szerződéseknél változnak a kondíciók, ez minden szegmensben lassulással, a már bejelentett beruházások parkolópályára állításával jár, viszont csőd fenyegetheti a hitelre nagyon rászorulókat.

Drasztikus forgalomgyengülést kevésbé, de a szigorúbb és drágább hitelezés eredményeként 20-30 százalékkal mérséklődő tranzakciószámot prognosztizál a lakáspiacon Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum Zrt. vezérigazgatója. A környező országokhoz képest jelentős lemaradásban lévő budapesti lakásárak kisebb nyugat-európai recesszió esetén várhatóan az inflációval együtt mozognak, rosszabb esetben nominálisan is stagnálnak, komolyabb recessziónál azonban az áresés is markánsabban jelentkezik. Elhúzódó pénzügyi válság, a tartósan lefelé tartó spirál persze új forgatókönyvet ír, de az ingatlanok akkor sem válnak semmivé, mint például a részvények vagy hasonló befektetési formák - hangsúlyozza Nagygyörgy, aki úgy ítéli meg, a befektetési célú vásárlások visszaesése alapjaiban nem rengeti meg a magyar lakáspiacot. Nálunk a spekulációs célú vételek aránya eddig sem volt számottevő - Budapesten összesen talán 4-5 ezer lakást vettek külföldiek ezzel a céllal, ellentétben Spanyolországgal, ahol a tranzakciók 60 százalékát befektetési szándék motiválta.

A kifejezetten erre a szegmensre szakosodott fejlesztőket persze súlyosabban érinti a vevőkörük eltűnése. A dráguló finanszírozási és építési költségek és a visszaeső vételi kedv miatt befagyasztott projektek eredménye a kínálat szűkülése lesz. Várható, hogy megáll a telkek áremelkedése, sőt a cég alkalmi vételekre készül a spanyol fejlesztők kivonulása nyomán. Az izraeli fejlesztők közül is többen gondolkodnak a visszalépésen, de ők egyelőre túl drágán kínálják a projekteket. A szakember a használtlakás-piacon is stagnáló árakat vár. Persze - mint mondja - egy tömegessé váló munkanélküliség abszolút felboríthatja a piacot, árverésekre kerülhet sor, és az ingatlanok elértéktelenedésére.