Judit
3 °C
6 °C

Ingatlanadó már húszmilliótól?

2006.05.18. 14:13
Az önkormányzatok finanszírozását oldaná meg az állam az ingatlanadóval - nyilatkozta az Inforádiónak Vértes András. A GKI elnöke szerint az új adónemnek - amelynek ötlete csak néhány hete merült fel - akkor lenne értelme, ha évi 100-150 milliárdos bevételt hozna. Ehhez viszont nem lenne elég a luxuslakások megadóztatása, a középső árkategóriájú otthonok után is fizetni kellene.

Az Inforádiónak nyilatkozó Vértes András szerint Magyarországon az elmúlt években jelentős ingatlanvagyon halmozódott fel, amelynek csak egy része épült legális jövedelmekből, egy másik részüknek viszont nem adózott jövedelem a forrása. Ez lehetne az elvi alapja egy ingatlanalapú vagyoni típusú adónak.

Vértes szerint az ingatlanadó a vagyonadó egyetlen értelmes formája, amelyet a világ számos pontján alkalmaznak. Ahhoz azonban, hogy ezt az adót érdemes legyen bevezetni - vagyis az legalább 100-150 milliárdot hozzon évente a konyhára -, nem elegendő a luxuslakásokat megadóztatni (jelenleg a 100 millió forint fölötti, magántulajdonban lévő lakóingatlanok 100 millió forint fölötti részének 0,5 százaléka az adó).

Az idei luxusadó-bevallásokból látható ugyanis, komoly kudarc volt a jogalkotók által túl értékesnek gondolt ingatlanokra koncentrálni. Miközben a pénzügyminisztérium tavaly, az erről szóló törvény elfogadásakor még 1-3 milliárdos bevételre számított ebből az adóból, a bevétel várhatóan a százmillió forintot sem fogja elérni. Sok helyen, például Győrött, az önkormányzatok döntöttek úgy, hogy "nem terhelik" a lakosokat a luxusadóval. A rossz adófizetési morál mellett maga a PM is a települések érdektelenségével magyarázza az új adónem bukását.

Fizetők és nem fizetők

Az új ingatlanadónak Vértes András szerint nagyon széles körűnek kell lennie, hogy garantálja a 100-150 milliárd forintos bevételt. Előzetes számítások szerint ehhez minden 20-25 millió forintosnál értékesebb lakást meg kellene adóztatni. Ez azt jelentené, hogy a budapesti lakásállomány nagyjából felét - az új lakásoknak mintegy háromnegyedét -, de egyes vidéki régiókban is az otthonok 30-40 százalékát terhelné az ingatlanadó. Főként a főváros budai és belső pesti kerületeiben, a budai és az észak-pesti agglomerációban, valamint a Balaton környékén lévő házak tulajdonosai számíthatnak az új adó okozta terhekre a 20 milliós értékhatár esetén.

Ugyanakkor a legtöbb falusi ház, továbbá a panelek és az 1-1,5 szobás lakások tulajdonosait várhatóan nem terhelné egy ilyen formában kivetett adó.

Mi lesz a nyaralókkal?

Az előzetes tervekből az még nem derült ki, hogy a nyaralók adókötelesek lennének-e vagy sem, mint ahogyan egyelőre arról sem volt szó, hogy a magyar magánszemélyek birtokában lévő, külföldi ingatlanok után kivetnék-e ezt az adót.

Ezt az indokolhatná, hogy a becslések szerint a nyaralók - és főként a külföldi ingatlanok - nagyobb arányban épülnek nem adózott, nem legális úton szerzett jövedelmekből. Ugyanakkor a külföldi ingatlanok adóztatását megnehezíthetné az ahhoz szükséges pontos adatok összegyűjtése. Bár a horvát nyaralórombolások arra utalnak, hogy a külföldi ingatlanszabályozás néha szigorúbb a hazainál.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!