Elmarad az ingatlanár-robbanás

Rövid távon nem várható a lakossági jövedelmek hirtelen megugrása, nem lehet számítani a lakáshitelkamatok további érdemi esésére (hiszen azok már most is gyakorlatilag az uniós szinten vannak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően), s rövid távon a külföldiek kereslete sem növekszik számottevően az EU-csatlakozás következtében - véli Ferenczi Barnabás -, tehát a lakásárak legfőbb keresleti és kínálati tényezőiben nem lesz érdemi változás.

Összehasonlítva a jó elhelyezkedésű budapesti lakások négyzetméterárát (1000-1200 euró) az EU-árakkal, az arányok nagyságrendileg megfelelnek a nominális GDP-ben meglévő több mint háromszoros különbségnek. Magyarországon tehát a lakásárak összhangban vannak a jövedelemmel az európai arányoknak megfelelően - hangsúlyozza Kiss Gergely, az MNB elemzője.

Az élelmiszerárak határozzák meg a földáarakat

A termőföld tekintetében szintén nem várható árrobbanás. A külföldi keresletet itt a csatlakozási tárgyalásokon kiharcolt 7+3 éves átmenet korlátozza minimálisra. Nem a földárak határozzák meg a (termelői) élelmiszerárakat, hanem fordítva, márpedig utóbbiak a jegybank kutatásai szerint rövid távon nem emelkednek számottevően a csatlakozás miatt, innen tehát további földárnövelő impulzusra nem lehet számítani.

Bár a hazai fogyasztói élelmiszerárak átlagosan jóval az uniós szint alatt vannak (ellentétben a termelői árakkal, amelyek zöme már elérte az uniós átlagot), a mai tagok tapasztalatai azt mutatják, hogy tartósan is fennmaradhatnak az árkülönbségek. Az unióban is nagyon lassú az árkonvergencia, mivel az élelmiszerek árában a kereskedelmi forgalomba nem kerülő, tehát a tagállamok között is igen eltérő árú tényezők - nontradeables, mint például a munkabér - szerepe meghatározó, s nagy hatással vannak rájuk helyi tényezők is (például a fogyasztói preferenciák eltérése).