Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Nem lesz menekvés az ingatlanadó elől

2006.10.10. 11:24
Egy 15 millió forintos lakás esetében évi 30 ezer forintot tehet ki az ingatlanadó. Alsó határ nem lesz, mindenkinek fizetnie kell - ezt állítja a Magyar Nemzet. A Pénzügyminisztérium szerint régóta tudott, hogy a kormány 2008-tól be kívánja vezetni az új közterhet, de részletekről mindeddig nem döntöttek. A szakértő azt mondja, az ingatlan mutatja meg ma Magyarországon a legpontosabban a vagyoni helyzetet.

Minden ingatlant megadóztat a kormány 2008-tól - írja egy birtokába került pénzügyminisztériumi tervezetre hivatkozva a Magyar Nemzet. Az új közteher már 15 millió forintos lakás esetében is évi 30 ezer forintot tesz ki, alsó határ pedig nincs, tehát minden tulajdonos fizetni fog - olvasható a lapban. A magasabb sávokban másfél százalékig is nőhet az adóteher. Komoly viták várhatók az ingatlanértékek meghatározása körül, a kormány ugyanis a luxusadó bevezetésekor használt módszereket vetné be.

Az új szabályozással megszűnne a legnagyobb értékű ingatlanokra ez évtől kivetett luxusadó, ami a befolyó bevételeket tekintve nem váltotta be a kabinet reményeit. A kormány ugyanakkor megtartaná az iparűzési adót, sőt 2009. január 1-jétől - az adóalap szűkítése mellett - akár 9-10 százalékosra is növelné, jóllehet, korábban a kabinet azt hangoztatta: az ingatlanadó a megszűnő iparűzésiadó-bevételeket pótolhatná.

Benne van a konvergenciaprogramban is

Már több hónapja nyilvános, hogy a kormány 2008-tól általános ingatlanadó bevezetését tervezi - ezzel reagált a Magyar Nemzetben közreadott hírekre közleményében a Pénzügyminisztérium, anélkül, hogy a konkrét írásra utalt volna. A PM szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az elképzelést négy hónappal ezelőtt, a kormány megalakulását követő napon, június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén már ismertette, amikor részletesen beszámolt az Új egyensúly programról. Az ingatlanadó bevezetéséről szóló döntés ráadásul bekerült a konvergenciaprogramba is, amelyet a közelmúltban fogadott el az Európai Bizottság, és amellyel mai ülésén foglalkozik az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin.

Az ingatlanadó elképzelése újabban a legnagyobb ellenzéki párt gazdasági elképzelései között is felbukkant - magyarázza a PM -, ez a tény esélyt ad arra, hogy erről a témáról vádaskodás helyett érdemi, szakmai párbeszéd kezdődjék.

Az igazságosság megköveteli

A minisztérium indokolni is próbál, mondván, az ingatlanadó koncepciójának megfogalmazására azért van szükség, mert az igazságosság megköveteli, hogy a vagyonnal rendelkezők ne csupán - olykor csak részben - látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. A családok valóságos anyagi helyzetét, lehetőségeit a jövedelmük mellett alapvetően meghatározza örökölt vagy szerzett vagyonuk. Ezért indokolt a vagyonra is kiterjeszteni a közteherviselést. Ennek érdekében a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanra - a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben - bevezeti az ingatlanadót.

Ezek eddig is ismert döntések voltak. Az ingatlanadó részleteinek kidolgozása folyamatban van. Döntés a részletekről mind ez ideig sem a Pénzügyminisztériumban, sem a kormányban nem történt - olvasható a közleményben. Mint a fentiekből kiderül, a dokumentum nem cáfolja a Magyar Nemzet információinak hitelességét és alavető állítását sem, miszerint minden ingatlant, tehát a kevéssé értékeseket is megadóztathatnak.

Nem vihető odébb, ha jön a revizor

Az ingatlanadó a világ sok országában elfogadott, viszonylag rendszeresen működő adó - mondta korábban az Indexnek László Csaba, a KPMG adópartnere. Az ingatlanadó melletti egyik legkomolyabb érv, hogy olyan vagyont adóztatnak, amely nem mobilizálható, "nem vihető odébb, ha jön a revizor". Az ingatlan mutatja ma Magyarországon a legpontosabban a vagyoni helyzetet László Csaba szerint. Az egykori pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a 90-es években gyakran felmerült a vagyonadóztatás, az általános vagyonbevallás kérdése, és például 1998-ban, a Fidesz kormányprogramjában is szerepelt utalás a vagyonadóztatás bevezetésének lehetőségére.

A szakértő szerint nemzetközi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy hazánkban a GDP 1 százalékára rúgó összeget lehet egy ilyen adónemből 3-5 év alatt beszedni. Ez több mint 250 milliárd forintot jelenthetne, ami László Csaba szerint elég jelentős összeg ahhoz, hogy további érvként szolgáljon az ingatlanadó mellett.

Nem bevallásos, kivetéses

Ilyen adónemet ugyanakkor csak abban az országban szabad bevezetni, ahol van rendes, naprakész ingatlan-nyilvántartás, amely alapján megállapítható az adott épület tulajdoni helyzete. László Csaba - részben a luxusadó tapasztalatai alapján is - biztos abban, hogy a bevallásos rendszer nem igazán működőképes, hanem kivetéses ingatlanadót kellene bevezetni.

Nehéz belőni az ideális adómértéket is. László Csaba annak a megoldásnak lenne a híve, hogy minimális mértékű adót minden ingatlantulajdonosnak fizetnie kelljen. Legfeljebb az 1-2 milliós lakások tulajdonosai csak szimbolikus mértékű adót kellene fizetniük. Az adónak az ingatlanok értéke szerint progresszívnek kellene lennie, László Csaba a 2 vagy 3 sáv kialakítását tartaná indokoltnak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!