A műanyagszobrok után nem kell majd adózni

2008.04.24. 12:26
A Nemzeti Kulturális Alap maga szorgalmazta a kulturális járulékot érintő, de a kormány által is támogatott törvénymódosítást. Lényegében a szervezet dolgozta ki a - már parlamenti szakaszban levő, de még mindig tervnek tekinthető - változtatást azért, mert a többletfeladatokat finanszírozni kell - indokolta az internetadóként elhíresült, az utóbbi hetekben nagy port felvert törvénymódosítási szándékot egy mai sajtótájékoztatón Harsányi László, az NKA elnöke. Az előterjesztést hivatalosan jegyző kultusztárca nem képviseltette magát.

Hozzávetőleg 2,5-3 milliárd forint többletbevétellel, mellette félmilliárd forint bevételkieséssel, így összességében évi 2-2,5 milliárd forint pluszbevétellel jár az NKA által javasolt változtatás: az egyenleg abból adódik, hogy miközben a terv szerint a 0,8 százalékos kulturális járulékra kötelezett termékek, szolgáltatások körét bővítenék, néhány dolog, például a műanyagszobrok után a jövőben már nem kellene fizetni. A módosítás célja, hogy egyrészt félmilliárd forinttal növekedjék a fesztiválok támogatása, másrészt egy-másfél milliárdból elindítható és fenntartható Márai program, amely a hazai könytárakat segíti a könyvek beszerzésében. Harmadrészt pedig az NKA szerint emelkedhet a digitális rendszerek kifejlesztésének támogatása.

Az állam adós a feladatok letisztázásával

Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke arra mutatott rá, a mai napig nincsenek letisztázva az állam feladatai a kultúra terén, az állami szerep újragondolása (amely egyébként tavaly az államháztartás egészében megkezdődött, ám szépen el is halt - a szerk.) megkerülhetetlen. A többletfeladatokat pedig igenis csak pótlólagos forrásokból lehet ellátni, csatlakozott az NKA elnökéhez Márta.

Lapunk azon kérdésére, hogy milyen koncepciót lehet felfedezni a kulturális járulék alá tartozó termékek, szolgáltatások körének meghatározásában, abban, hogy kulturális járulékot kell fizetni ma nemcsak a pornográf, erőszakos tartalmat hordozó eszközök után, hanem például a földgömbök, gabonatárolók, térképek, gyerek kifestőkönyvek után, nem kaptunk választ.

Nemcsak az a szempont, hogy adóegyszerűsítsünk

Ahogyan azom felvetésünkre sem, hogy az amúgy is túlbonyolított adórendszert tovább szabdalná az újabb áruk bevonása a kulturális járulékköteles termékek körébe (igaz, 32 termék ki is kerül onnan), márpedig az adóegyszerűsítést nemcsak az adószakértők, de még a kormány is zászlajára tűzte néhány hónappal ezelőtt. Kérdésünkre, hogy ilyen helyzetben nem lett volna szerencsésebb egy adószakemberrel véleményét kikérni, azt figyelembe venni, mielőtt még bármit is lépnek, Harsányi azt mondta, hogy nemcsak az adófilozófiának van létjogosultsága.

Az NKA elnöke határozottan kiállt azon álláspontja mellett, miszerint az internetszolgáltatás után kivetendő 0,8 (esetleg 0,7 százalékos) kulturális járulék nem fogja növelni a digitális szakadékot, nem fog eltántorítani csak ez a lépés embereket az internetezéstől. Számításaik szerint egyébként a kulturális járulék bevezetése ebben a körben személyenként havi 20-70 forint többletterhet jelent, amelyet vagy a szolgáltató visel, vagy esetleg áthárítja a fogyasztóra az árakban.

Nem mellékes, hogy az elmúlt napokban nagy vitát, több szervezet felháborodását kiváltó ügyben tartott mai sajtótájékoztatón a törvényjavaslatot előterjesztő kultuszminisztériumot sem Hiller István miniszter, sem akármelyik helyettese nem képviselte.