Miklós
-7 °C
4 °C

Negyedére csökkenthető a helyi adók száma

2006.05.10. 08:19
Valamivel visszaesett ugyan az iparűzési adóból befolyó bevételek aránya az önkormányzatoknál, de így toronymagasan vezet, így a helyhatóságok számára az a döntő kérdés, mi lép majd a 2008-tól megszűnő adónem helyébe. Nyolc másik helyi adóból összesen is kevesebb, mint az ipa-bevétel tíz százaléka folyik be, így a rendszer egyszerűsítést is elbírna.
A helyi önkormányzati adórendszerben bőven volna tartalék az egyszerűsítésre, a nyolcféle (illetve ez évtől a luxusadó belépésével kilencféle) adó közül ugyanis mindössze kettő hozza be a települések együttes éves helyi adóbevételeinek 94 százalékát. Tavaly összesen 396 milliárd forintot szedtek be a helyhatóságok - tudta meg a NAPI Gazdaság. Ebből 23,7 milliárd forintot hozott a hatféle kisebb adó, csakhogy ennyi pénz vélhetően el is megy az adóügyosztályokon a kivetés adminisztrációjára, vagyis ezek megszüntetése nem okozna érzékeny bevételkiesést a településeknek.

Az ipa a legfontosabb

Annál nagyobb a súlya az iparűzési adónak, amely viszont 2008-tól megszűnik. A helyette belépő új elvonási formáról ez év végéig kellene döntenie a parlamentnek - erről törvény rendelkezik. A 2005-ös előzetes adatok szerint iparűzési adóból 328,5 milliárd forint folyt be az önkormányzatokhoz, ami az összes helyi adóbevétel 82,9 százalékának felelt meg. Ez meglepetés, mivel azt mutatja, hogy az adó részesedése zsugorodott tavaly a teljes bevételből: ezt megelőzően két éven át stabilan 84,4 százalékot biztosított ez a forrás, amit ha most is hoztak volna az önkormányzatok, 6 milliárd forinttal nagyobb lett volna a bevételük.

A statisztikai adatokból nem derül ki, hogy mi lehetett az oka a visszaesésnek, pontosabban az látszik, hogy az éves növekedés a 2004-es kiugró 14,1 százalékról visszaállt a 8-9 százalék körüli szintre. A lassulás összefügg a gazdaság mérsékeltebb ütemű bővülésével: a KSH adatai szerint 2004-ben 4,5, tavaly 4,3 százalékkal emelkedett a GDP. Polgármesterek nyilatkozatai alapján azt sem lehet azonban kizárni, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó elterjedése - már több mint 100 ezer vállalkozás tartozik ebbe a körbe, amelyeknek lehetőségük van kedvezményes, az árbevétel 50 százalékának megfelelő adóalap szerint adózniuk - szintén elvesz valamennyit a potenciális adóbevételükből.

Megyei különbségek

Az iparűzési mellett minimális mértékben csökkent még a telekadó súlya, viszont minden más adónemé emelkedett; ezzel együtt az évtizedes arányokat egyáltalán nem írták át ezek a változások, vagyis ezekben a jelenlegi struktúrában nincs tartalék. Az arányok biztosan változnak két év múlva - kérdés, mi lép az iparűzési adó helyébe. Az értékalapú ingatlanadó általános kiterjesztése megoldás lehet, de szóba jöhet a vállalkozások más típusú - például jövedelem szerinti - adóztatása is.

Megyei bontásban azt látni, hogy valamelyest mérséklődött Budapest, illetve Pest megye súlya, ettől persze még mindig itt érik el az országos bevétel 52,9 százalékát. Változatlanul Nógrád kullog a sor végén, de a tolnai és békési önkormányzatok sorsa sem irigylésre méltó. (A megyei bontásból nem derül ki, hogy hány önkormányzat között oszlik meg a bevétel.) A jelek szerint igazából a Fejér megyei önkormányzatoknak kulcskérdés az iparűzési adó megszűnése, ott ugyanis a teljes bevétel 92 százaléka jön be ebből az adónemből - vélhetően Székesfehérvár és térsége jár az élen. A leginkább felkészültnek egy szélesebb körű ingatlanadózásra való átállásra Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék tűnnek, ahol az országos 11 százalékot jócskán meghaladó mértékű adó folyik be az építmények után (Veszprémben például 20 százalék).