További Magyar cikkek
A jegybanki alapkamat mértéke a mostani állapotokat tekintve megfelelő, "ma ez egy jó kamatszint" - mondta a monetáris tanács hétfői döntését követően Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanakkor hozzátette, nem biztos abban, hogy ez a kamatszint - jelesül a 7,75% - már elegendő a 2008 végére kitűzött 3 százalékos inflációs cél eléréséhez.
Erősödik az inflációs nyomás
A jegybank augusztusban közzétett, frissített inflációs jelentése szerint a fogyasztói árak növekedése 2007-ben elérheti az éves 7 százalékot, míg 2008 végére 4 százalék alá süllyedhet. Az inflációs pályát azonban az MNB elemzői még az augusztusi kamatdöntést megelőző, azaz 6,75 százalékos kamatpályával számolták, az akkori és a mostani emelés és így a keddtől érvényes 7,75 százalékos kamat már közelebb viheti a gazdaságpolitikai pályát 3 százalékos inflációhoz.
A monetáris tanács közleménye is kitért arra, hogy az inflációs nyomás erősödik, míg Járai arra hívta fel a figyelmet, hogy a június óta bekövetkezett, összességében 1,75 százalékpontos emelés ellenére a forint árfolyama lényegében nem erősödött. Az mt ülésén a tagok többsége a 0,5 százalékpontos emelésre voksolt, de voltak, akik csak 0,25 százalékponttal szigorítottak volna - árulta el Járai. A nagyobb emelést indokolták elemzők szerint a politikai bizonytalanságok is.
Három százalék kell 2008-ra
A jegybank elnöke nemcsak abban bizonytalan, hogy a 2008-as célt elérik-e ezzel a kamatszinttel, hanem abban is, hogy a piac hogyan reagálja le a döntést. A monetáris tanács közleménye is kiemelte, hogy az elmúlt időszakban "megemelkedett a magyarországi befektetésektől elvárt kockázati prémium".
Járai szerint az utóbbi hetekben megnőtt a konvergenciaprogram elfogadásának kockázata
Az első reakciók kedvezőek voltak, ám a feltörekvő piacokról érkező kedvezőtlen hírek hatására a forint erősödése megtorpant délutánra. Az euró ára 274 forint közelébe csökkent három órakor a reggeli 277 forint fölötti árról, de később visszaemelkedett 275,50 forint környékére.
Konvergenciaprogram: "Nem jó, nem jó irányba megy"
A szeptember 1-jén benyújtott végleges konvergenciaprogramról is elmondta a véleményét Járai - hozzátéve, hogy arról hivatalosan nem tárgyaltak hétfőn. Azt mondta: az utóbbi hetekben megnőtt a konvergenciaprogram elfogadásának kockázata. Szerinte elsősorban ez a magyarázata a kockázati prémium emelkedésének.
Az MNB elnöke okként elsősorban a program társadalmi támogatottságának csökkenését említette, de hozzátette: a terv "merész és jelentős" deficitcsökkentést irányoz elő. Hasonlóra utal egyébként az Európai Bizottság múlt héten kiszivárgott véleménye is, amely lényegében újabb féléves haladékkot ad a kormánynak azzal, hogy áprilisig kér konkrét, a deficitcsökkentést alátámasztó lépéseket és intézkedéseket.
A belpolitikai válság sem tesz jót az MNB-elnök szerint a konvergenciatervnek. Mint mondta, az eddig napvilágott látott véleményekből úgy tűnik, a piac szerint a miniszterelnök esetleges távozása átmenetileg "nehezítené a konvergenciaprogram megvalósítását, az államháztartási egyensúly javítását". Járai szavai arra is utaltak, hogy ezt nem is bánná, mivel úgy fogalmazott: "más tervek is létezhetnének... többször is elmondtam, hogy a konvergenciaprogram nem jó, nem jó irányba megy".
Túl magas a kamat?
Az elemzők eltérően vélekedtek a további kamatpályáról. A jegybank hivatalos indoklására hivatkozva a legtöbben további emeléseket várnak még az év végéig, és általános az a vélekedés, hogy a kisebb kamatemelést most is csak egy-két mt-tag javasolta.
Ugyanakkor Lars Christensen Danske Bank-os szakértő ehhez még azt teszi hozzá a portfolio.hu-nak nyilatkozva, hogy amennyiben a kormánynak sikerül véghezvinnie fiskális megszorításait, lehetséges, hogy a mai volt az utolsó emelés ebben a ciklusban. Még tovább megy Anders Svendsen, a skandináv Nordea elemzője, aki szerint az MNB monetáris politikája már így is túl szigorú, és ennek köszönhetően a gazdaságban a vártnál nagyobb visszaesés tapasztalható jövőre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
