Natália
-3 °C
7 °C

Járai: ha lesz reform, lehet euró 2010-ben

2006.03.29. 16:29
Járai szerint az euró 2010-es bevezetéséhez "az államháztartásban nagyon nagy átalakítás" kell, de bízik a reformok megkezdésében a választások után.
Ahhoz, hogy 2010-ben bevezetésre kerülhessen az euró, "az államháztartásban nagy átalakítást" kellene végrehajtani - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán egy székesfehérvári sajtóbeszélgetésen. A Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy az euró bevezetésétől "viszonylag távol állunk". 2010 a hivatalos dátum, de a piaci várakozások szerint ez 2013-14-re lehet reális. Ahhoz, hogy megtörténjen, "nagyon nagy átalakítást kellene az államháztartásban végrehajtani". Mint mondta, az elmúlt négy évben "távolodtunk a bevezetés feltételeitől és elég nehezen hihető, hogy amit négy év alatt távolodtunk, azt egy év alatt be tudnánk hozni. Nem mondom, hogy lehetetlen, bár ezeknek a reformoknak politikai költségei, nehézségei vannak elsősorban, és nem gazdasági nehézségei."

Euróval gyorsabban nőne a gazdaság

A jegybank elnöke hangsúlyozta: azok az országok, amelyek gyorsan rendbe rakták az államháztartási hiányukat, gyorsabban fejlődtek. Egy jó költségvetési reformmal, jól kivitelezett államháztartási reformmal gyorsítani lehet a gazdasági növekedést még rövid távon is. "Az euró bevezetése tovább gyorsítaná a gazdasági növekedést, a mi becslésünk szerint legalább két százalékponttal lehetne gyorsabb a gazdasági növekedés üteme egy fegyelmezett államháztartási politika és az euró bevezetése mellett" - mondta Járai Zsigmond. Úgy vélte, hogy az európai uniós átlaghoz képest "nem rossz" a magyar gazdaság évi 4-4,5 százalékos növekedési üteme, de az unióhoz újonnan csatlakozott, felzárkózó országokéhoz képest viszonylag lassú.

A probléma az, hogy a hazai gazdasági növekedés nagy része a fogyasztás növekedéséből, az állami beruházások növekedésből adódik, amit viszont "az államháztartási hiányból, illetve adósságból finanszírozunk, ami nyilvánvalóan fenntarthatatlan - mondta.

Eddig könnyebb lett volna

A jegybank elnöke kifejtette: a pénzpiacot sokáig jellemző alacsony kamatok miatt kialakult "különlegesen kedvező finanszírozási légkörben" könnyen jutott pénzhez a magyar állam is, és elvileg lehetőség lett volna viszonylag alacsony kamatú pénzzel rendbe rakni az államháztartást, azonban "ehelyett ennek az ellenkezője történt." "Fegyelmezetlen államháztartási politikát folytattunk az elmúlt években, évente 6-9-10 százalék között volt az államháztartás hiánya, ami azt jelentette, hogy az olcsó pénzt az adósság további növelésére használtuk fel." Eljön az idő, amikor megszűnik az olcsó pénz, és akkor kell majd rendbe rakni a magyar gazdaságot, amikor már rosszabbak lesznek a finanszírozási feltételek - mondta. A jegybank elnöke azt mondta: bízik benne, hogy a választások után valóban hozzá fog kezdeni a kormány egy komolyabb reformprogramhoz.