Egyszerűsítenék a járulékfizetést

Nemcsak az adó- és járulékrendszer középtávú fejlesztési irányát határoznák meg az idén, számos konkrét intézkedés is szerepel a pénzügyi tárca elképzeléseiben - derül ki a lapunk birtokába jutott anyagból. Az idén kétkulcsossá váló személyi jövedelemadó-tábla 2006-ban ismét módosulna: az szja-terhelés csökkentését az átlagos és átlag alatti jövedelemmel rendelkezők esetében a sávhatárok szélesítésével, illetve az adókulcsok mértékének lejjebb szállításával képzeli el a Pénzügyminisztérium (PM), a minimálbér adómentességének fenntartása mellett. A foglalkoztatás ösztönzésére az elképzelések szerint a kedvező tapasztalatok alapján kiterjesztenék azt az idén bevezetett könynyítést, miszerint a pályakezdőt, gyesről, illetve gyetről visszatérőt, vagy ápolási díjat követően munkába állót alkalmazó vállalkozás 50 százalékos járulékmentességet élvez a kérdéses személy után. Érdekesség ugyanakkor, hogy az e tekintetben idesorolt 50 év feletti munkanélküli foglalkoztatását nem említi a munkaanyag.

Egyszerűbb adórendszer

Célként fogalmazódik meg a beruházás- és befektetésösztönzés is a kedvezmények fejlesztése útján, főként a külföldi invesztorok Magyarországra csábítása érdekében. Ezen, valamint a kutatási és információtechnológiai területen is a január 1-jétől életbe léptetett rendszer továbbvitele, hatókörének tágítása van napirenden: az idén a tavalyi felére apadt a kkv-k számára a munkahelyteremtést szolgáló beruházásoknál előírt létszámbővítési feltétel a fejlesztési adókedvezmény igénybevételénél, ráadásul az idén az állami kutatóintézettel közösen megvalósított beruházás értéke a tavalyi 1 milliárd egytizedét kell elérje ahhoz, hogy élni lehessen a fejlesztési adókedvezménnyel.

Újdonságot jelentene, ha a járulékfizetéseknél az evához hasonlóan a vállalkozások egyszerűsített módon teljesíthetnék kötelezettségüket, amely az indoklás szerint a foglalkoztatói terheket mérsékelné. Az adóadminisztráció egyszerűsítése régóta a kormány céljai között szerepel - alig egy éve például éppen Draskovics Tibor pénzügyminiszter első ígéretei között szerepelt az adminisztrációs terhek mérséklése, egyszerűsítése, azonban ennek vajmi kevés nyoma van az érvényes adótörvényekben.

Több evázó

Az idén százezer az evázók száma, a pénzügyi tárca pedig a szabályok átalakításával szeretné, hogy a magasabb költséghányaddal működő kisebb méretű cégek is választhatnák ezt az adózási módot. Kiemeli ugyanakkor a terv, hogy a költségvetés számára ez ne jelentsen bevételkiesést, és megfeleljen az uniós szabályoknak is. Mint ismert, az EU több alkalommal is vizsgálódott a magyarországi eva ügyében, mondván, az megrövidíti az uniós költségvetést, és az EU és a magyar hatóságok közötti küzdelem még nem zárult le. Érdekesség ugyanakkor, hogy a tervezet az áfa tekintetében csupán újrakodifikálná az elmúlt 12 év módosításai következtében szinte áttekinthetetlen törvényt, de a vállalkozások által óhajtott kulcscsökkentést nem veszi napirendre. Február végéig el kell készülnie az iparűzési adó továbbfejlesztésének lehetőségét vizsgáló tanulmánynak: cél az off-shore külföldi befektetők Magyarországon tartása és a vállalati szektor befektetéseinek ösztönzése az önkormányzatok érdekeinek figyelembevételével. Ismeretes, az üzleti szféra régóta szeretné az iparűzési adó bevétel alapú jellegét nyereség alapúvá átalakítani, az idén a társasági adóalapból az iparűzési adó fele levonható.

Az adóigazgatás korszerűsítése címszó alatt egy szervezetbe vonnák az APEH-et és a VPOP-t, mivel a vámhatóság feladatai az uniós csatlakozással lényegesen csökkentek, felgyorsítanák az APEH regionális átszervezését, továbbá a jelenleg az ORFK-n belül működő pénzügyi nyomozóhivatalt a pénzügyigazgatás rendszerébe kerülne át - nem utolsósorban az áfacsalások miatt érvel e megoldás mellett a munkaanyag. A tömeges privatizáció lezárásával indokolják, hogy ÁPV Rt.-t megszüntetnék, jogutódja a Magyar Államkincstár lenne, amelybe a Kincstári Vagyoni Igazgatóság beolvadna, és az állami vagyonkezelés új rendjének kialakítása is napirenden van.

Kárpótlási jegyek megszüntetése

A kárpótlási jegyek megszüntetésére és piaci kivezetésére is készül a PM. A hosszú távú megoldást tartalmazó tervet 2005. június 30-ig kell kidolgozni. A kárpótlási jegyek bevonásának ügye már régóta húzódik, az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy senki sem tudja pontosan, milyen értékben van még jegy a piacon.

Célként fogalmazódott meg a Keler-struktúra megváltoztatása, ennek keretében különválasztanák az elszámolóházi és értéktári funkciókat. A lépéssel elérni kívánt eredmény az értékpapírok elszámolóházi kockázatok alóli mentesítése lenne. Minderre március 31-ei határidőt jelöltek meg.

Átdolgozzák a pénzügyi tárcánál a hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkemegfelelési szabályokat is: az újabb módosítások az EU-tagságból eredő kötelezettségek miatt váltak szükségessé. A cél az, hogy az érintett szervezetek működését a kockázatvállalásokra a jelenleginél érzékenyebbé tegyék. A PM-nek az előkészítő munka során egy sor társszervezettel - így például a pénzügyi felügyelettel, a jegybankkal, a bankszövetséggel, illetve az igazságügyi tárcával is - egyeztetnie kell.