Judit
-2 °C
8 °C

Össztűz a szeptemberi járulékemelésre

2005.08.25. 17:13
Szeptembertől nem a természetbeni juttatások, hanem azok 44 százalékkal megnövelt értéke után kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük a munkaadóknak. Az érdekegyeztető tanács csütörtöki ülésén a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői is kritizálták a változtatást. Szerintük a járulékemelés a kormány állításával szemben nemcsak a menedzserek juttatásait érinti. Az adószakértő szerint valaki - vagy a munkáltató vagy a munkavállaló - mindenképpen rosszul jár.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szeptember 1-jétől hatályos változásai alapján természetbeni juttatás esetén járulékalapot már nem csupán a személyi jövedelemadó alapjaként meghatározott összeg képezi, hanem az arra számított személyi jövedelemadó is.

Az adóteher 76-ról 88 százalékra nő

A természetbeni juttatás összes adóterhe eddig 76 százalék volt, hiszen a juttatás értékének 44 százalékét kellett szja-ként, 29 százalékát tb- és 3 százalékát munkaadói járulékként befizetni. Ez szeptembertől több mint 88 százalékra emelkedik, hiszen a 44 százalékos szja és a 3 százalékos munkaadói járulék mellett a tb-járulék az eddigi 1,44-szerese, 41,76 százalék lesz.

Ez a lépés összességében körülbelül 17 százalékos kötelezettségnövekedést jelent a társaságok vagy a munkavállalók részére - nyilatkozta az Indexnek Nink Gabriella, a KPMG adótanácsadója. Bár a természetbeni juttatások adózási előnye továbbra is fennmarad (még mindig kedvezőbb adózású, mint a munkabér), az "olló" fokozatosan zárul. A bejelentés elsősorban azért kellemetlen a társaságoknak, mert a természetbeni juttatások költségét többnyire az év elején beépítik az üzleti terveikbe, az évközi változás tehát többletköltséget jelent.

Valaki mindenképpen rosszul jár

Az is lehet, hogy nem a munkáltató, hanem a munkavállalók veszítenek a járulék emelése miatt - hívta fel a figyelmet a szakember. Gyakori ugyanis az, hogy a társaság a nyújtható keret összegét az adó- és járulékterhekkel növelt összegben határozza meg a munkavállalók részére. Így változatlan vállalati kiadási szinten végeredményben a munkavállalók fogják a megemelkedett terheket viselni, hiszen alacsonyabb juttatott összértékben részesülhetnek az év hátralévő részében - mondta Nink Gabriella.

Nem csoda, hogy az érdekegyeztető tanács csütörtökön ülésén élesen támadták a javaslatot. Az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala egyaránt elfogadhatatlannak tartotta a fórum csütörtöki plenáris ülésén, hogy a természetbeni juttatások járulékterhét a szociális partnerek megkérdezése nélkül év közben módosította az országgyűlés.

A munkavállalói oldal abban sem értett egyet a pénzügyminisztérium álláspontjával, hogy a módosítás csak a menedzserek természetbeni juttatásaira, a nagy értékű utakra festményekre, bútorokra vonatkozna. A munkavállalók képviselője, Pataki Péter a szerint számos, a dolgozók széles köre által választott egyéb juttatásnál is csökkenti a módosítás a kifizethető értéket. Mint mondta: a dolgozók a juttatások nettó értékével kalkulálva választottak év elején, s utólag, év közben módosítani mindezt, megengedhetetlen.

A munkaadói érdekképviseletek szerint az év közbeni adómódosítás, járulékemelés ellentétes a kiszámíthatóság követelményével - fogalmazott a munkáltatói érdekképviseletek nevében Rolek Ferenc. Ezért a munkaadók a törvénymódosítás szeptember 1-jei hatályba lépésének felfüggesztését, a szakmai vita megkezdését kezdeményezték.

Részvényopció: 100-ból 20 forint marad

Ugyancsak kritizálták csütörtökön a tervezett járulékemelést az informatikai vállalkozások. Az IVSZ szerint hátrányosan érinti a nemzetközi vállalatok magyarországi cégeinek munkavállalóit a természetbeni juttatások adó- és járulékterheinek növelése. Ezért azt kérik, a törvényalkotók vonják vissza a részvényopciókkal kapcsolatos részt.

Reszler Ákos, az IVSZ elnökségi tagja, a Scansoft Recognita vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a szeptember 1-jétől életbe lépő változások szerint a magyar munkavállalóknak a külföldi cégek által nyújtott részvényopció lehívása esetén jelentősen megnőhetnek az adóterhei.

Ha eddig egy munkavállaló eladta a részvényopciós programban szerzett részvényét, akkor a külföldről befolyt összeg 38 százalékát személyi jövedelemadóként, 11 százalékát pedig egészségügyi hozzájáruláskánt (eho) kellett befizetnie. Szeptembertől azonban az eho helyett 8,5 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint további 29 százalék társadalombiztosítási járulék terheli az összeget, ami az szja-val együtt összesen 79,5 százalék. Ebből adódóan, míg korábban a kapott összeg 51 százaléka maradt a dolgozónál, szeptember után már csak alig több mint 20 százaléka.